Jane Toppan, eredeti nevén Honora Kelley, valóban hírhedt sorozatgyilkos volt, akit a "Nővér a pokolból" becenévvel illettek.
Ő az egyik legrettegettebb női sorozatgyilkos az Egyesült Államok történelmében. Itt van néhány információ Jane Toppan életéről és bűncselekményeiről:
Élet és karrier: Jane Toppan 1857-ben született Massachusettsben. Árvaházban nőtt fel, majd később ápolónőként dolgozott. Ápolói munkájával hozzáférése volt a gyógyszerekhez és a betegekhez.
Sorozatgyilkosságok: Toppan számos gyilkosságot követett el az 1880-as években és a 1900-as évek elején. Úgy vélte, hogy a betegek halálában rejtett örömre talál, és gyakran gyilkolta meg őket az ágyukban.
Mérgezési módszer: Toppan gyilkosságai általában mérgezéssel történtek. A leggyakrabban morfinnal és atropinnal mérgezte áldozatait, amelyeknek halála lassú és fájdalmas volt.
Áldozatok száma: Jane Toppan állítása szerint legalább 31 embert gyilkolt meg, de egyes becslések szerint az áldozatok száma elérheti a 100-at is. Sokáig sikerült elkerülnie a gyanút, mivel a halálesetek természetesnek tűntek.
Letartóztatás és per: 1901-ben letartóztatták Toppan-t, miután gyanú merült fel tevékenységeivel kapcsolatban. 1902-ben bűnösnek találták a gyilkosságokban, és elmeorvosi vizsgálat során megállapították, hogy súlyos mentális rendellenességei vannak.
Életfogytiglanra ítélve: Toppan-t 1902-ben életfogytiglanra ítélték, és élete hátralévő részét egy elmegyógyintézetben töltötte. 1938-ban, 81 éves korában halt meg a Taunton State Hospitalban.
Jane Toppan kegyetlen tettei és a nagy számú áldozat, akikkel végzett, azzal járultak hozzá, hogy a bűnözők történetének egyik legismertebb és legrettenetesebb alakjává váljon.
Jane Toppan gyilkosságainak motivációja és pszichológiai háttere összetett lehet, és nem lehet egyértelműen meghatározni.
Az alábbiakban néhány lehetséges tényezőt sorolok fel, amelyek hozzájárulhattak tetteihez:
Mentális betegség: Jane Toppan súlyos mentális rendellenességekkel küzdött, amelyek közé tartozhatott a borderline személyiségzavar és a pszichopátia. Ez befolyásolhatta gondolkodását, érzelmi stabilitását és morális érzékelését, ami hozzájárulhatott a gyilkosságokhoz.
Hatalomvágy és kontroll: Toppan állítólag az áldozatai életének feletti hatalom és kontroll vágyával rendelkezett. A gyilkosságok révén képes volt teljes uralmat gyakorolni áldozatai felett, és saját vágyait kiélhetni.
Hírnév és figyelemkeresés: Néhány sorozatgyilkos a saját hírnevének és figyelemfelkeltésének növelése érdekében követ el bűncselekményeket. Toppan lehet, hogy a gyilkosságokkal törekedett arra, hogy felhívja magára a figyelmet, és hírnevet szerezzen magának.
Pszichológiai traumák és elhanyagolás: Toppan gyermekkora során számos traumatikus eseményen ment keresztül, és árvaházban nevelkedett. Az ilyen korai traumák és elhanyagolás hozzájárulhatnak valakinek az érzelmi instabilitásához és a normális kapcsolatok kialakításának nehézségéhez.
Beteges vágy a fájdalom iránt: Sorozatgyilkosok között néhányan olyan beteges vágyat éreznek, hogy másokat kínozzanak és fájdalmat okozzanak. Toppan esetében is fennállhatott ez a vágy, amelyet a gyilkosságok elkövetésével kiélhetett.
Fontos megjegyezni, hogy a pszichológiai motivációk az esetekben egyedi lehetnek, és minden egyes sorozatgyilkos esetében más-más kombinációja lehet az indítékoknak. A pontos motiváció gyakran nehéz megállapítani, mivel a gyilkosok gyakran képesek manipulálni, elfedni vagy akár hazudni a tetteikről és indítékaikról.