2025. Április 1., kedd
Hugó névnapja
Hugó névnapja
2024. márciusától Románia csatlakozott a schengeni övezethez, ami új lendületet adott a bevásárlóturizmusnak. A magyar határ menti városokból – például Debrecenből és Nyíregyházáról – egyre több magyar indul szervezett buszos bevásárlóútra Nagyváradra, hogy olcsóbban szerezze be a mindennapi élelmiszereket. De vajon megéri-e az út a mai árviszonyok között? Valóban olcsóbb a román tejföl, mint a magyar árstopos változat? Cikkünkben szakmai alapossággal utánajártunk a kérdésnek.
2022 óta Magyarországon több termékre árstop vonatkozott, majd 2023-ban ezek nagy részét árrésstoppal váltotta fel a kormányzat. Ez azt jelenti, hogy a kereskedők meghatározott nyereséghatárral árulhatják ezeket a termékeket. Az elméleti cél az volt, hogy megfékezzék az inflációt, azonban a gyakorlatban sok boltból eltűntek az árstopos termékek, vagy silányabb minőségű árut kínáltak helyettük.
A magyar vásárlók közül egyre többen érzik úgy, hogy az árstop inkább hátrányt jelent, és emiatt más országokban keresik az olcsóbb és jobb minőségű alternatívákat – különösen, ha az útiköltség alacsony, vagy megoszlik több vásárló között, például buszos kirándulás formájában.
Az általunk megfigyelt úton a Kudi-Busz indult első alkalommal Nagyváradra Debrecenből, megtöltve a járművet elszánt, listával felszerelkezett vásárlókkal. A cél nem turizmus, hanem spórolás volt: főként alapvető élelmiszerekre vadásztak – tejfölre, sajtokra, húsra, zöldségre, gyümölcsre, édességre és némi háztartási vegyszerre.
A boltokban azt tapasztaltuk, hogy:
A tejföl ára Nagyváradon átlagosan 30–40%-kal alacsonyabb, mint a magyar boltokban kapható hasonló termékeké.
A sajtok és tejtermékek általánosságban is olcsóbbak, és többféle kiszerelésben, jó minőségben elérhetők.
A friss zöldségek és gyümölcsök szezonálisan nézve nagyjából azonos árban vannak a magyar kínálattal, de jobb minőséget képviselnek.
A csirkehús és a disznóhús ára hasonló vagy akár alacsonyabb is lehet, mint Magyarországon, főként akciós napokon.
A mosószerek és tisztítószerek tekintetében is nagyjából 15–25% különbség tapasztalható.
Egy ilyen bevásárlóút ára jellemzően 5–7 ezer forint körül mozog fejenként, attól függően, hány fő van a buszon és milyen messziről indul. A megtérülés akkor válik egyértelművé, ha az ember:
nagyobb tételben vásárol (például családnak, több hétre),
olyan termékeket vesz, amelyek otthon különösen drágák,
vagy ha az utat összeköti turisztikai élménnyel (például piaclátogatás, ebéd, városnézés).
Az általunk megkérdezett vásárlók egyike sem tért haza úgy, hogy ne spórolt volna legalább 10–15 ezer forintot az árkülönbségeken – ami bőven fedezte az utazás költségét.
A vásárlóturizmus nem új jelenség, de most, hogy Románia schengeni ország lett, az átlépés gyorsabb, egyszerűbb, és március óta tömegesebbé is vált. A Facebookon szerveződő csoportokban egyre több szolgáltató kínálja utait, az érdeklődés pedig folyamatosan nő. Miközben ez a magyar kiskereskedőknek veszteséget jelent, a román gazdaságnak pluszbevételt, így valóban elmondható: a magyar kormány döntéseinek köszönhetően nő Románia GDP-je.
A román tejföl és más alapvető élelmiszerek valóban olcsóbbak és jobb minőségűek lehetnek, mint az árstopos magyar változatok. Egy jól megszervezett buszos bevásárlóút nemcsak spórolást, hanem élményt is nyújt, különösen akkor, ha az utazás olcsó, vagy több fő között oszlik meg a költség. A bevásárlóturizmus jelensége új lendületet vett Románia schengeni csatlakozása után, és várhatóan a következő hónapokban tovább növekszik.
Ajánlott videók és cikkek:
Ha szeretnéd, kérhetsz más témában is hasonló stílusú cikket!
