A modernkori falfestészet lényege is sok esetben az, hogy az alkotások reflektáljanak napjaink eseményeire, ugyanakkor ennél már jóval többek!
Amikor street artról vagy urban artról beszélünk, egyszerre jutnak eszünkbe a firkák a közterek falain, Banksy szatirikus utcai művészete, a különböző kültéri installációk, de ide soroljuk a gigantikus falfestményeket, murálokat is. Ezek bár rokonságban álló műfajok, sok mindenben különböznek egymástól, leginkább az élvezeti értékük megosztó. Ami viszont közös bennük, hogy ezek az alkotások – csak úgy, mint az ókori falfestmények – a kommunikáció, a figyelemfelkeltés, az önkifejezés eszközei, melyek a legtöbb esetben kulturális és társadalmi értékeket, gondolatokat képviselnek.
Talán az egyik legpozitívabb, legösszetettebb és szívünknek leginkább kedves haszna a falfestészetnek, hogy amellett, hogy színpompába borítják az egyhangú, üres falakat, a vizuális érték mellett a kultúránk morzsáit elevenítik meg óriás felületen, újra gondolva, vagy éppen megörökítve azokat. Az ilyen alkotásokból szerencsére olyan sok van, hogy nehéz kiválasztani egyet, így most a teljesség igénye nélkül három példát emeltünk ki, melyek nem csak témájukban, de megvalósításukban is teljesen eltérőek, mégis talán a legtöbb magyar ember számára ugyanazt jelentik.
Régiposta utca 5.
Csodaszarvas
Szintén a Színes Város Budapest Fesztivál keretében valósult meg 2015-ben a csodaszarvas legendáját feldolgozó festmény Budapest egyik legfrekventáltabb részén, a Régiposta utcában. A monda szerint Hunor és Magor Nimród (Ménrót) király fiai, egy nap üldözőbe vettek egy csodaszép szarvast, hogy levadásszák, ám a szarvas elérhetetlen volt és egyre szebb tájakra, egyre gazdagabb területekre vitte a testvéreket, míg végül új földet és asszonyt találtak maguknak és ezzel megkezdődött a Hun-birodalom felépülése. A Csodaszarvas az újjászületés, a megújulás és a Nap jelképe, mitikus vezérállat, aki elvezette Hunort és Magort a magyar hazába. A fesztivál győztes alkotása lett ez a Carlos Breakone által tervezett Csodaszarvas című festmény. Az alkotó elmondása szerint üzenete miatt is választotta a csodaszarvas tematikáját, ugyanis a magyar mondavilág köré épülő legendák érdemesek arra, hogy a külföldről idelátogatókkal is megismertessük ezeket.
Szigony utca 8.
Macskafogó című 1986-os animációs film
A Losonci-negyedben több mint 400 liter színes falfesték felhasználásával és két hónapnyi munkával készült képen a Macskafogó című rajzfilm egérhőse, Grabowski látható. A film a magyar mozgóképi tömegkultúra korszakos darabja, legendás figurái, szállóigévé lett párbeszédei valamennyi magyar néző számára hivatkozási alappá váltak. A 600 négyzetméteres falfestmény tervét – amelyet a népszerű rajzfilm Szórádi Csaba által tervezett 1986-os moziplakátja inspirált – Ternovszky Béla és alkotótársai engedélyével, Forgács Simon (Macskafogo.hu), @0036mark és Illés Hajnalka grafikus készítették. A Macskafogó nemcsak itthon, de számos más országban is sikert aratott, főleg a keleti blokk országaiban, de a Macskafogó Hollandia, és az Amerikai Egyesült Államok lakóinak is elnyerte tetszését, ahol egyébként Cat City néven futott. A festmény felépítése remekül illeszkedik a panelházak hosszan, a magasba nyúló látványába, miközben színnel és élettel töltik meg az egybemosódó szürkés hatást. A témaválasztás pedig mindenkit mosolyra fakaszt.
Leonardo da Vinci utca 42.
Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének egy részlete
A sort a Színes Város egy újabb remekművel bővítette nemrég, méghozzá a Corvin Sétány mentén épülő Grand Corvin 2 melletti ház tűzfalán. A megbízó itt is a Cordia volt, akik a több mint egy évtizede tartó városrészmegújítási projekt egyik fontos szakaszának lezárására készítették el az alkotást. A cél ebben az esetben az volt, hogy egy olyan alkotás szülessen, ami kulturális szempontból nem csak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A környékhez kötődő alkotók és művek között keresgélve hosszas mérlegelés után esett a választás Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényére és az ikonikus üveggolyózás-jelenetre, melynek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert. A mű Buzás Aliz illusztrátor tervei alapján készült, amit egy zártkörű pályázaton választott ki a megbízó Cordia.
Témától függetlenül, a falfestészet az urban art talán leginkább elismert művészeti ága, ami pozitív hatást gyakorol nem csak a környék megítélésére, de a városképre és az ott élő, de akár csak az ott járókelő emberek hangulatára, közérzetére is. Szerintünk legyen belőle még több, legyen Budapest egy színes város!