2024. február 29., csütörtök
névnapja

A 9 bölcsis gólya (@BirdMania-Madarpark )

2023-07-19 16:54 | Nézettség: 509
Cseppnyi csodák a magasban! Fedezd fel a gólyák varázslatos életét a fészkeléstől a párkapcsolat kialakításáig ebben az izgalmas videóban. Kísérjük nyomon, ahogy ezek a szárnyas művészek hazatérnek a költőhelyeikre, építik saját területeiket és gondoskodnak fiókáikról. Légy részese ennek a csodálatos természetes folyamatnak, és fedezd fel, hogy mitől olyan különlegesek a gólyák életének minden pillanata. Csodálkozz velünk a természet csodáin, amint feltárjuk a gólyák rejtélyes világát!

A kilenc bölcsis gólyánkról egy videó. 

A jelölés nélküli három a Banáról mentett fiókák. Rózsaszín pötty a 3 gyáli, kék pötty a 2 alsónémedii, mentett tojásból kikeltetett fióka. Az egy szem zöld pöttyös a tahitótfalusi kimentett fióka. 🥰

Minden más benne a videóban, tessék végignézni mint a hat hosszú percet 😉

Magyarországon honos gólyafajok

Magyarországon több gólyafaj is honos, de a leggyakoribbak közé tartoznak a fekete gólya (Ciconia nigra), a fehér gólya (Ciconia ciconia), és a kócsag (Egretta garzetta).

Fekete gólya (Ciconia nigra):

  • A fekete gólya a fehér gólyához hasonlóan nagytestű madár, de a nevével ellentétben nem teljesen fekete színű.
  • A test felső része fekete, míg az alsó része fehér, a szárnyak alatt pedig széles fehér csík fut végig. A fején található tollas bőr vörös, és hosszú lábainak színe szürkés-zöldes.
  • A fekete gólya inkább erdős területeken, mocsarakban, illetve vízparti ligeterdőkben él, és főként halakkal, kétéltűekkel, hüllőkkel és kisebb emlősökkel táplálkozik.

Fehér gólya (Ciconia ciconia):

  • A fehér gólya Magyarország egyik legismertebb madara. Teste nagy, hosszú nyakkal és hosszú lábakkal rendelkezik.
  • Tollazata nagyrészt fehér, kivéve a szárnyai, amelyek fekete színűek.
  • A fején található vörös bőr és a hosszú, hegyes csőr jellegzetessé teszi. A fehér gólyák főként mezőgazdasági területeken, legelőkön és mocsarakban találhatók, ahol különféle rovarokat, kisemlősöket és kétéltűeket fogyasztanak.

Kócsag (Egretta garzetta):

  • A kócsag egy kisebb testű gólyafaj, amelynek hófehér tollazata van, hosszú nyakuk és sárgás-szürke lábuk van.
  • A kócsagok elsősorban vízparti élőhelyeken találhatók meg, mint tavak, folyók, mocsarak, és nádasok.
  • Különféle kisebb halakat, kétéltűeket, rákokat és rovarokat fogyasztanak.

A fent említett gólyafajok különböző mérettel, tollazattal, életmóddal és élőhely-előnyben részesítéssel rendelkeznek.

  • A fekete gólya inkább erdei területeken él, míg a fehér gólya inkább a mezőgazdasági területeket kedveli.
  • A kócsag pedig kisebb testű és vízparti életmódot folytat.
  • Emellett táplálkozásukban is különbségek vannak: a fekete gólyák inkább halakkal táplálkoznak, míg a fehér gólyák és kócsagok szélesebb körű élelmezést folytatnak, beleértve a kisebb emlősöket, rovarokat és más vízi élőlényeket.

Fontos megjegyezni, hogy a gólyák védelme és megőrzése kiemelt jelentőségű, mivel néhány faj állománya veszélyeztetett lehet, és az élőhelyek megváltozása vagy a környezeti változások hatásaival szemben sérülékenyek lehetnek. Ezért kiemelt fontosságú a megfelelő természetvédelem és a természetes élőhelyek megóvása annak érdekében, hogy ezeket a csodálatos madarakat Magyarországon is továbbra is élvezhessük.


A gólyák monogámok?

Igen, a gólyák általában monogám állatok. Ez azt jelenti, hogy párkapcsolatot alakítanak ki, és általában egyetlen társukkal maradnak életük során. Amikor a gólyák kölcsönösen elfogadják egymást, hosszú távú partnerséget építenek ki, amelyben együtt építik fészküket, nevelik fel a fiókáikat és együtt vonulnak a költözési időszakban.

Egyes gólyafajok hűséges párkapcsolatot alakítanak ki életük során, míg mások esetében a párkapcsolat időtartama lehet változó, de továbbra is a monogámiára jellemző a viselkedésük. Fontos megjegyezni, hogy bár a gólyákra általában jellemző a monogámia, mint minden állatnál, előfordulhatnak eltérések az egyedek között, és ritkán olyan esetek is előfordulhatnak, amikor a gólyák új partnerrel kötnek párkapcsolatot.

A monogámia előnyösebb lehet a gólyák számára, mivel így stabilabb társas kapcsolatot tudnak kiépíteni, ami segíti őket a fészkelésben, a fiókák felnevelésében és a költözés során is. Ez a viselkedési forma hozzájárulhat a sikeres szaporodáshoz és az utódok túléléséhez, ezért ez a párkapcsolat jellegzetessége a gólyák életében.

Természetes körülmények között a gólyák élete az alábbi főbb lépésekből áll a fogantatástól a párkapcsolat létesítéséig:

Költözés és visszatérés:

  • A gólyák gyakran vándorló madarak, akik a hidegebb téli hónapokban délebbre költöznek, ahol megfelelő táplálékot találnak.
  • Tavasszal, amikor az időjárás javul, visszatérnek a szülőhelyeikre vagy fészkekhez, ahol szaporodni fognak.

Érkezés a költőhelyre:

  • Amikor a gólyák visszatérnek a költőhelyeikre, megkezdődik a párkapcsolat kialakítása.
  • A párkapcsolatot általában a korábbi években kialakított párjukkal építik újjá, de ha az egyik partner hiányzik, új társat keresnek.

Territórium és fészkelés:

  • A gólyák nagyon védőn viselkednek a fészkeikkel és a területükkel szemben.
  • A pár kiválaszt egy területet, amelyet sajátjaként tart fenn, és ahol fészket épít.
  • A fészket főként a magas fákra, oszlopokra vagy más emelkedett helyekre helyezik, és évről évre újrahasznosítják vagy javítják.

Költés:

  • A pár körülbelül egy hónappal a fészkelés megkezdése után költ.
  • A nőstény általában 2-4 tojást rak a fészekbe, és mindkét partner váltakozik a költési feladatokban.
  • A tojások kiköltése körülbelül 30-35 napig tart.

Fiókák felnevelése:

  • Amint kikelnek a tojások, mindkét szülő együtt gondoskodik a fiókákról.
  • A gólyák fiókái fejlődésük korai szakaszában teljesen kiszolgáltatottak, ezért szükség van a szülők gondoskodására és táplálkozására.

A fenti lépések a gólyák általában évente ismétlődnek, de mint minden természetes környezetben élő állatnál, vannak különbségek az egyedek között. Egyes gólyák esetében előfordulhatnak változások a szokásos viselkedésben, például ha valamilyen okból nem találkozik a korábbi párjával, új partnerrel köt párkapcsolatot. Mindenesetre a gólyák élete az említett fázisokból áll össze, és ezek az események hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresen szaporodjanak és fenntartsák a populációjukat.

A fiatal gólyák első vándorlásuk után általában nem térnek vissza a szülői fészekbe.

Miután elhagyják a fészket és elindulnak az első vándorlásukra, önálló életet kezdenek. A vándorlás során a fiatal gólyák megismerik a világot, felfedezik a táplálékforrásokat és tanulnak navigálni a tájban.

A fiatal gólyák ezen időszak alatt általában új területeken járnak, messze a szülői fészkeiktől.

A céljuk az, hogy megtalálják a megfelelő táplálékforrásokat és fészkelési helyeket. Emellett ezen időszak alatt ismerkednek más fiatal gólyákkal, és néha új partnerrel is találkozhatnak.

Az, hogy a fiatal gólyák nem térnek vissza a szülői fészekbe, több oka is lehet:

Függetlenség:

  • Az idősebbé váló gólyák függetlenné válnak, és saját területeket keresnek, ahol függetlenül élhetnek és fészkelhetnek.

Táplálkozás:

  • Az első vándorlás során a fiatal gólyák felfedezik a táplálékforrásokat és olyan területeket keresnek, ahol bőséges élelem áll rendelkezésre.

Társkeresés:

  • A fiatal gólyák ismerkednek más fiatal gólyákkal, és kialakítják a saját párkapcsolataikat. Ez lehetőséget ad nekik, hogy olyan partnerrel találkozzanak, akivel együtt építhetik fel a saját fészkeiket és családjukat.

A fiatal gólyák vándorlása és önálló életre való áttérése fontos része a faj fenntartásának és a populáció diverzitásának.

Az új területek felfedezése és új párkapcsolatok kialakítása segíti a gólyák túlélését és sikerét a vadonban.

Az idősebbé váló gólyák, miután kirepülnek a fészekből és önálló életre indulnak, általában nem ismerkednek meg újra a szüleikkel vagy testvéreikkel. Az első vándorlásuk során a fiatal gólyák más területekre repülnek, és ezáltal eltávolodnak a szülői fészeküktől.

A fiatal gólyák önálló életet kezdenek, és önállóan kerülnek új területekre, hogy megtalálják a megfelelő táplálékforrásokat és fészkelési helyeket. Az első vándorlás során a gólyák nagy távolságokat is megtesznek, és akár más országokba vagy kontinensekre is eljuthatnak. Így a lehetőség, hogy újra találkozzanak a szülőkkel vagy testvérekkel, igen kicsi.

A gólyák a táplálkozásra, fészkelésre és párválasztásra koncentrálnak az első vándorlásuk során, és általában nem igyekeznek visszatérni a szülői fészkekhez vagy a szülőkhöz. Az ilyen fajta függetlenség és területkeresés a fiatal gólyák számára fontos ahhoz, hogy sikeresen integrálódjanak a vadonba és saját területeket találjanak maguknak.

Fontos megjegyezni, hogy a gólyák viselkedése és életmódja változhat fajonként, és néhány esetben előfordulhat, hogy egyes fiatal gólyák rövidebb távolságra repülnek, és közel maradnak a szülői fészkekhez vagy más gólyákhoz. Azonban a legtöbb esetben a fiatal gólyák önállóan fedezik fel a világot és nem ismerkednek meg újra a szülőkkel és testvérekkel a kirepülésük után.

Ide kattintva további érdekes videókat nézhetsz meg!

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=ydbpscm3iSI