A holokauszt borzalmai között kevés olyan ember akadt, aki a sajtó fényében vált híressé, de sokan maradtak az anonimitás homályában, dacára rendkívüli tetteiknek. Ilyen volt Sir Nicholas George Winton, aki a nácik által halálra ítélt zsidó gyermekek számára jelentette az egyetlen esélyt a megmenekülésre.
Sir Nicholas George Winton 1909. május 19-én született brit tőzsdeügynökként dolgozott, de legnagyobb tette nem a pénzvilághoz kapcsolódik, hanem a Kindertransport program részeként végrehajtott gyermekmentése. 1938-ban Prágába utazott, ahol felismerte a zsidó családok fenyegető helyzetét. Még azelőtt, hogy Hitler csapatai bevonultak volna, megkezdte az engedélyek beszerzését és a gyermekek biztonságos átszállítását Nagy-Britanniába.
A brit kormány hajlandó volt befogadni a gyermekeket, de garanciát követelt arra, hogy gondoskodnak róluk. Winton pénzt gyűjtött, nevelőcsaládokat keresett, hamis papírokat szerzett, és megszervezte a vonatutakat. Az első csoport 1939. márciusában hagyta el Prágát, az utolsó szerelvény pedig 1939. szeptember 1-jén, éppen a II. világháború kitörésének napján indult volna, de soha nem érte el Nagy-Britanniát. A rajta utazó 250 gyermek soha nem került elő.
Nicholas Winton a háború után soha nem beszélt tetteiről. Felesége, Grete Winton 1988-ban egy padláson talált régi albumot, benne a megmentett gyermekek neveivel és fotóival. Ekkor vált világszerte ismertté.
1993-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte, és számos országban kapott kitüntetéseket. 2014-ben Prágában a Cseh Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki. 106 éves korában, 2015. július 1-jén hunyt el.
Nicholas Winton története az emberségről, bátorságról és a csendes hősökről szól. Egy olyan emberről, aki soha nem kívánta a dicsőséget, hanem egyszerűen a jó tettek vezérelte. Ma nevét a világ a holokauszt egyik legnagyobb megmentőjeként tartja számon.