2024. december 12., csütörtök
Gabriella névnapja

Átverték a közönséget! - Híres ÁLdokumentumfilmek

2023-04-01 18:36 | Nézettség: 848
Az áldokumentumfilmeket a legegyszerűbben úgy tudjuk jellemezni, amik olyan filmek, melyek fikciót, kitalált eseményeket ábrázolnak, készítőik mégis hiteles dokumentumfilmként adják el őket, céljuk az, hogy elhitessék a nézőkkel, hogy amit a képernyőn látnak, az valóban megtörténik vagy megtörtént. Az április elsejei tréfa, azaz a "bolondok napja" hagyománya, a történelem során több helyen is felbukkant.

Néhány áldokumentumfilm olyan hitelesre sikerült, hogy rengeteg ember talán még a mai napig is azt hiszi, hogy a szóban forgó filmek valós történeteket mutatnak be, ezek a filmek pedig a saját korukban óriási felzúdulást és szenzációt váltottak ki, miközben a rendezők konkrétan átverték a közönséget. A videóban három ilyen, mára kultuszfilmmé avanzsálódott mozgókép kerül bemutatásra. A pontos eredetét azonban nehéz megállapítani, mivel számos országban kialakult a saját változata az ünnepnek.

  • Az egyik legelterjedtebb magyarázat szerint az április elsejei tréfa a francia forradalom idején terjedt el, amikor 1793-ban az új év első napja helyett az április elsejét tekintették az év kezdetének.
  • Az emberek azonban továbbra is az eredeti dátum szerint ünnepelték az új évet, és tréfáltak azokkal, akik nem tudták az új dátumot.
  • Más magyarázatok szerint az április elsejei tréfát már az ókori rómaiak is gyakorolták, vagy hogy a középkori
  • Európában a tavaszi megújulás és az újjászületés szimbólumaként jelent meg az április elsejei tréfa hagyománya.
  • Az április elsejei tréfa azóta világszerte elterjedt, és ma már számos országban ünneplik.

"Lands Without Bread" (magyarul "Kenyer nélkül") egy 1933-ban készült spanyol dokumentumfilm, amelyet a világhírű spanyol rendező, Luis Buñuel készített.

Bár a film dokumentarista stílusú, sok vitát kavart azért, mert nem igazán tükrözte a valóságot, hanem inkább szürrealista, abszurd elemeket tartalmazott. A film bemutatja az észak-spanyolországi Las Hurdes vidékét, amely akkoriban rendkívül szegény és elmaradott volt. A film bemutatja a vidék szörnyű életkörülményeit, a népesség nyomorát, a betegségek és az éhezés áldozatait. Azonban sokak szerint a film manipulálja a valóságot, és számos jelenetet úgy rendezett meg Buñuel, hogy azok túlzóak és torzak legyenek. Ezenkívül a filmnek számos szürrealista jelenete van, amelyek semmi köze a valósághoz. A film vitákat kavart a készítésekor, és ma is számos vitát és érdekes kérdést vet fel a dokumentumfilmek és az áldokumentumok etikájával kapcsolatban. A "Land Without Bread" egyedi művészi kifejezése Buñuel szürrealista stílusának és a kor társadalmi kritikájának, és azóta is fontos alkotásnak számít a dokumentumfilmek történetében.

Az "Olajfalók" című dokumentumfilm, amelyet 2007-ben mutattak be, azért vált áldokumentumfilmé, mert a filmben bemutatott történetek és karakterek kitaláltak, és a film gyakorlatilag egy fikciós történetet mesél el úgy, mintha az valós eseményeket mutatna be. A filmről először úgy szóltak a sajtóban, hogy egy kis spanyol faluban megépítettek egy olajfaló üzemet, és hogy a helyiek egymás ellen fordultak az üzem miatt. Azonban hamar kiderült, hogy az egész történet kitalált, és hogy a filmben szereplő "helyiek" valójában színészek. A film készítői szándékosan manipulálták a nézők érzéseit és gondolkodását, hogy elérjék a dokumentumfilmeknél általában jellemzőbb, valódi élmény hatását. A film jelentős kritikát kapott, mivel a nézőket megtévesztette és manipulálta, de egyes kritikusok szerint az "Olajfalók" egyedi és érdekes művészi kifejezést nyújt, és felhívja a figyelmet a dokumentumfilmek etikai kérdéseire és a valósággal való kapcsolatukra.

"A Blair Witch Project" egy 1999-es amerikai horrorfilm, amelyet áldokumentumfilmként tartanak számon. A film arról szól, hogy három fiatal filmest az erdőben eltűnt egy fiktív boszorkány legendáját kutatva, és az eltűnésükről csak a felvételeik maradtak fenn. A film egyedi kamerázási technikát alkalmaz, amelyben a karakterek maguk viszik a kamerát és az egész filmet az ő nézőpontjukból láthatjuk. Az áldokumentum jelzőt azért kapta a film, mert bár a történet és a karakterek kitaláltak, a film azt sugallja, hogy a felvételek valódiak és az események valósak. A film készítői azért döntöttek az áldokumentum formátum mellett, mert így hatásosabban tudták átadni a film feszültségét és a horror hangulatát. A film sikeres volt és nagy hatást gyakorolt a horrorfilmek műfajára, az áldokumentumfilmes technikáját pedig sok más film is felhasználta azóta.

Ide kattintva további érdekes videókat nézhetsz meg!

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=956bTI9MwhE