A 007-es kém történetét 1953-ban álmodta meg Ian Fleming író, aki számos regényben, novellában írta meg a brit ügynök izgalmas történeteit. Fleming halála után több író, forgatókönyvíró is folytatta sztorit, ennek is köszönhetĆ, hogy az izgalmas kémtörténetnek a mai napig hivatalosan 25 filmes feldolgozása született.
Sean Connery, George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan és az eddigi utolsó Bond, Daniel Craig.
Az Ć utódját épp most keresik a szigetországban, hiszen a hagyomány szerint csakis brit színész játszhatja el a 007-es ügynök szerepét. De a sztorik és magukkal ragadó színészek mellett még valamirĆl ismertek a Bond filmek: a zenékrĆl. Sok rajongó nem csak az izgalmas történet, hanem az önálló életet élĆ fĆcímdalok miatt is várja az új részeket.
„A Bond fĆcímdalok mindig az adott kor emblematikus elĆadóival, az adott korra jellemzĆ hangszerelésben szólaltak meg. Ezek a dalok tulajdonképpen hatvan év zenei ízlésének a csúcsdalai és több, mint fél évszázad lenyomatát képezik.” – mondta el ezekrĆl a világslágerekrĆl Homonnay Zsolt, a Budapesti Operettszínház és a Danubia Zenekar közremƱködésével megvalósuló március 19-i The Best of Bond Symphonic koncertshow rendezĆje és egyben egyik szólistája.
A legelsĆ James Bond film, az 1962-es Dr. No zenéjét Monty Norman komponálta és John Barry és nagyzenekara adta elĆ. A Bond filmeket azóta is ez a zene fémjelzi, hiszen minden egyes epizódban felcsendül ez a jól ismert téma. Az 1964-es Goldfinger-nek nemcsak a betétdala vált klasszikussá Shirley Bassey elĆadásában, hanem ettĆl kezdve minden Bond betétdalt aktuális sztárok énekeltek fel.
Bassey egyébként az egyetlen elĆadó, aki több Bond dalt is elénekelt, a Goldfinger-t, a Diamonds are forever-t, a Moonraker-t, sĆt, elĆször még az 1965-ös „TƱzgolyó” betétdalára is Ćt kérték fel, amelyet végül Tom Jones elĆadásában hallhattunk a filmben. Majdnem betétdalt énekelt Frank Sinatra is az 1967-es „Csak kétszer élsz”-ben, de Ć végül lányát, Nancyt ajánlotta be maga helyett. A legrockosabb Bond dal a Beatles nevéhez kapcsolódik, az 1973-es „Élni és élni hagyni” dalát az ötödik Beatles tagként is emlegetett George Martin szerezte.
Az 1995-ös „Aranyszem” filmtörténeti szempontból is kimagasló, hiszen képes volt visszahozni a Bond filmek akkor épp kicsit kopottas fényét. A fĆcímzene megírására a U2 két tagját, Bono-t és The Edge-t kérték fel, és Tina Turner elĆadásában a „GoldenEye” olyan nagy sikert aratott, hogy az egyik legikonikusabb Bond dallá vált.
Ismét egy ugrás az idĆben, 2012-t írunk, amikor Adele – saját bevallása szerint 10 perc alatt – megírta minden idĆk legjobbjának tartott Bond dalát, a „Skyfall”-t. A dal méltó volt a Bond filmek 50-dik évfordulójához, amelyet a szakma is díjazott: Oscar-, Golden Globe-, és Grammy-díjjal is jutalmazták.
És már itt is vagyunk napjainkban, pontosabban 2020-ban, amikor a „Nincs idĆ meghalni” fĆcímzenéjét az eddigi legfiatalabb Bond zeneszerzĆ-elĆadó, Billie Eilish megírta. A közönség újabb slágert kapott, Eilish pedig érte egy újabb - szám szerint hetedik - Grammy-díját és egy Oscart.
• Carly Simon: „A kém, aki szeretett engem” dalért (1977) egészen a Billboard 100-as lista második helyéig jutott és még egy Oscar-, és két Grammy-jelölést is kapott.
• Duran Duran: Halálvágta (1985) zenekar végül a mai napig az egyetlen olyan elĆadó, aki az amerikai slágerlista elsĆ helyére került egy James Bond-betétdallal.
• Sheryl Crow „A holnap markában” énekelte a „Tomorrow Never Dies”-t, amit 1998-ban Satellite és Golden Globe, 1999-ben Grammy-díjra jelöltek.
• Bono és a The Edge közös dala, az 1995-ös Aranyszemhez készült Golden Eye, melynek elĆadója Tina Turner lett, és amely számos európai országban bekerült a slágerlisták Top 10-be.
• Sam Smith „Writings on the Wall” dala a 2015-ös „Spectre - A fantom visszatér” betétdala volt, Golden Globe és Oscar-díjat is kapott.
• 2022-ben Billie Eilish és Finneas O’Connell a Grammy mellett a legjobb betétdalért járó Oscart is megkapta a „No Time to Die” címƱ dalért.