2024. február 27., kedd
Ákos, Bátor névnapja

Brutális Gyilkosságok Magyarországon

2023-07-09 11:59 | Nézettség: 1152
Csatlakozz hozzánk és fedezd fel az igazságot a Martfűi Rém és a Balástyai szörnyeteg hátborzongató eseteiben! Egyedi és hihetetlen történetek, melyek kiderítenek, hogyan lett ártatlan emberek a bűntények fő gyanúsítottjai. Kövesd nyomon, ahogy az ártatlanul elítélt Kirják János és a szörnyűségeket végrehajtó Szabó Péter életét felfedezzük, és megtudjuk, hogyan alakultak ezek a tragédiák. Fedezd fel a hibákat a nyomozásban és a perben, melyek hosszú évekre börtönbe zártak ártatlan embereket. Egy izgalmas és megdöbbentő utazás vár rád, ami felkavaró kérdéseket vet fel az igazságról és az emberi természetről.

A Martfűi Rém valójában  nem Kirják János volt, egy tiszaföldvári betanított munkás. Kirják János életében tragédia történt, amikor 1957-ben meggyilkolta szerelmét, Szegedi Margitot. A bűntény után a rendőrök gyorsan rágyanúsították Kirjákot, aki könnyezve és sírva fogadta őket, majd szó nélkül hagyta magát megbilincselni. A jegyzőkönyvek szerint Kirják elismerte a gyilkosságot, és részletesen leírta a bűncselekmény részleteit.

  • Azonban később kiderült, hogy a nyomozás során számos hiba történt. A vérfoltokat nem elemezték, a DNS-mintákat nem vizsgálták, és nem rögzítették az esetleges vér- és spermafoltokat Kirják ruháján. A kihallgatás során Kirjákra nyomást gyakoroltak, és ráerőszakoltak egy olyan vallomást, amit valójában soha nem tett meg. Az ügyész és a bíró az őszinte vallomást enyhítő körülményként vették figyelembe, és Kirják életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.
  • Az évek során Kirják többször kért perújítást, de kérelmeit mindig elutasították. A börtönben töltött évek nagy terhet jelentettek számára, és számos alkalommal megpróbált öngyilkos lenni. Végül 1968-ban, 11 év börtön után szabadult, miután kiderült, hogy más személy, Kovács Péter volt a valódi sorozatgyilkos, aki több nőt meggyilkolt a környéken.
  • Kirják János a szabadulása után visszatért a falujába, de továbbra is magányos és elszigetelt életet élt. Az emberek a faluban nem fogadták szeretettel, és sokan elítélték, mivel a második felesége hazudott a bíróságon, és őt vádolta a gyilkosságokkal kapcsolatban. Kirják néhány évvel később, 1970-ben agyi infarktusban elhunyt, magányosan és megzavarodva. A halálával véget ért ez a sötét és tragikus történet, ami sokak számára kérdéseket hagyott hátra, hogy miért vallott be olyasmit, amit soha nem követett el, és miért nem tudta elhinni saját ártatlanságát.
  • Kirják János egy betanított munkás volt a martfűi Tisza Cipőgyárban. 33 éves volt, és a Toldi utcai lakos Tiszaföldváron élt. Az élete tragédiával vált megmásíthatatlanná, amikor kapcsolatba került Szegedi Margittal, akit szeretett és akivel szeretett volna együtt lenni. Azonban a nő másvalakit szeretett, és visszautasította Kirjákot. Ezután Kirják elmondása szerint elkövette a gyilkosságot.
  • Szegedi Margit rokonai jelentették a rendőrségnek, hogy a lány nem tért haza egy éjszaka. A rendőrök megtalálták a nő holttestét egy árokban, és a gyanú Kirják Jánosra terelődött. Kirják könnyek közt fogadta a rendőröket, és bár eleinte tagadta a tettet, később beismerte a gyilkosságot. A rendőrök egy véres szerszámot találtak nála, amelyet a szakértők szerint a gyilkossághoz használtak. Kirják elmondása szerint elkövette a gyilkosságot, majd közösült a holttesttel, majd vízbe lökte, míg az megfulladt.
  • A tárgyalás során Kirják vallomását visszavonta, és az ügyvédje is többször kért jogorvoslatot, de mindhiába. 1957-ben még a 1956-os forradalom utáni feszült légkörben, amikor a lakosság félelemben élt, Kirják jó célpontnak tűnt, és bár a legfelsőbb bíróság is kétségbe vonta bűnösségét, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
  • Az ügyész, Beke Kata szerint a nyomozás során számos hiba történt, és ma már más lenne a bizonyítékok értékelése. A vérnyomokat nem elemezték, és a DNS minták vizsgálata sem volt elérhető akkoriban. Emellett Kirják vallomását nagy valószínűséggel kényszert alkalmazva szerezték meg, és a lefoglalt eszközön talált vért sem vizsgálták megfelelően, pedig később kiderült, hogy az állati vér volt, nem emberi.
  • Kirják hosszú éveket töltött börtönben, ahol magányos és visszahúzódó életet élt. 1968-ban szabadult, de a faluban még mindig ártatlannak tartották. Az elszenvedett sérelmek miatt nem tért vissza második feleségéhez, és magányosan élt egy présházban. 1968-ban kártérítést kapott az államtól, de azt elosztotta rokonai között.
  • Az orvos, Végh Endre, aki kapcsolatba került Kirjákkal a börtönben, azt mondja, hogy Kirják könnyen befolyásolható, álmodozó és túlérzékeny volt. Elmondása szerint Kirják azt mondta neki, hogy összezavarták, és elhitte, hogy valóban elkövette a gyilkosságot. Kirják beszélt arról is, hogy öngyilkos akart lenni, de nem merte megtenni. 1968-ban agyvérzésben halt meg.
  • Kaszab László főhadnagy, aki a sorozatgyilkosságot is vizsgálta, 1968-ban egy repülőgép-balesetben életét vesztette.
  • Kovács Pétert, a valódi elkövetőt a többi gyilkosság miatt ítélték el, és 1968-ban kivégezték.

 

2. Szabó Péter, a "Balástyai szörnyeteg" néven ismert magyar sorozatgyilkos, tevékenységét a 90-es évek vége és az 2000-es évek eleje során folytatta. 1968-ban született, és 2016. december 5-én hunyt el. Szabó nőket célozott meg pénzszerzés céljából, és négy gyilkosságot bizonyítottak be ellene. Azonban ő összesen öt gyilkosságot ismert be, és lehetséges, hogy ennél több áldozata volt.

Íme az adatok részletesebb leírása:

  • Háttér: Szabó egy földműves családba született Magyarország vidéki régiójában. Gyermekkorától kezdve a családi farmjukon élt, és az általános iskolát végzése után nem folytatta tovább az tanulmányait. Szabó nehéz időszakokon ment keresztül, apja korán meghalt, testvére pedig öngyilkos lett. A gyilkosságok elkövetésekor már büntetett előélettel rendelkezett, korábban már elítélték egy 60 éves nő megerőszakolásáért. Erőszakos magatartást tanúsított élettársa irányában is, ami miatt szakítottak vele. Ezután Szabó egyedül élt a farmján. Rendszeresen lopta a mezőgazdasági eszközöket és illegálisan vadászott. Emellett a romániai idénymunkásoknak biztosított munkát és szállást a környéken. A jugoszláviai háború befejezése után a forgalom megnövekedett Balástyán, és a városba vonzott üzletembereket, bűnözőket és prostituáltakat.
  • Bizonyított gyilkosságok: Szabó első bizonyított áldozata egy kávézóban dolgozó nő volt, akivel 1998 áprilisában találkozott. Szabó meggyőzte a nőt, hogy menjen vele a balástyai tanyájára. Miután megérkeztek, Szabó többször fejbe szúrta a nőt egy 25 centiméteres konyhakéssel, ami halálos sérüléseket okozott. Ezután meztelenre vetkőztette az áldozatot, és a testet és a ruhákat egy 50 méterre lévő gödörbe rejtette. A második gyilkosság hasonló módon zajlott le az elsőhöz képest. Szabó ugyanabban a kávézóban találkozott egy másik nővel, akit meghívott a tanyájára. Amikor megérkeztek, Szabó fejbe és nyakon ütötte a nőt egy nehéz tárggyal, ami halálához vezetett. A testet hasonló módon rejtette el, bár a második áldozat fejét nem találták meg.
  • 2000 februárjában Szabó K. Teréziát csalta el egy gyümölcsösbe, ahol azt állította, hogy közösen lopnak tűzoltóautókat. Először megfojtotta a nőt a szilvafával körülvett gyümölcsöskertben, majd teljesen meztelenre vetkőztette és elásta a testét. A fiatal nő ruhái sosem kerültek elő.
  • A negyedik bizonyított gyilkosság vezetett Szabó Zoltán leleplezéséhez. 2001 augusztusában Szabó meggyőzte egy rádiótelefonokkal foglalkozó női ismerősét, hogy nagy mennyiségű telefont tud kedvező áron szerezni. A nő hisz neki, ezért augusztus 25-én 300 ezer forintot vett fel a bankból. Szabó motorral elkísérte a saját tanyájára, ahol megfojtotta és közel a tanyához elásta. A bűncselekmény nyomaira utaló tárgyakat és a nő motorját egy közeli vízzel telt gödörbe dobta. Ekkorra a rendőrség már figyelemmel kísérte az újabb eltűnéseket. Amikor a telefonkereskedő nő eltűnt, a rendőrség átnézte az asszony híváslistáit, és megtalálta Szabó Zoltán telefonszámát is. Megkérdezték a férfit, aki bevallotta a gyilkosságot. Később, miután további holttestek kerültek elő, újabb gyilkosságokat ismert be.
  • Nem bizonyított gyilkosságok: 1998. augusztus 25-én Szabó egy prostituáltat kényszerített arra, hogy hagyja el a parkolót a 5-ös út mellett, és menjen vele a tanyájára. Szabó egy bozótos területen egy kötéllel fojtotta meg a prostituáltat, majd a testét a Cegléd-Szeged vasútvonal mellett lévő sínekre húzta. A növényekkel és egy letört ággal álcázott holttestet előbb egy tehervonat, majd két másik vonat is elgázolta, így súlyosan megsérült. Szabó vállalta a nő meggyilkolását, de a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy valóban ő lenne a tettes, így nem ítélték el K. Mónika meggyilkolásáért.
  • Szabó említett egy hatodik gyilkosságot is, amit ő nem követett el, de tudomása volt róla. Az nyomozók gyanították, hogy Szabó lehet a tettes, de a testet nem találták meg, így ez az eset nem szerepelt az vádiratban.
  • Nyomozás, tárgyalás és ítéletek: Szabó letartóztatása után nagyszabású keresés kezdődött a vádlott áldozatainak maradványai után az általa megadott helyeken. A kutatás során, Szabó vallomásai alapján, négy holttestet találtak meg. Azonban nem kerültek elő maradványok a többi általa elkövetett gyilkossággal kapcsolatban. Az ügyészség öt nő meggyilkolásával vádolta meg.
  • Az első fokon eljáró Tolna Megyei Bíróság életfogytiglanra, valamint 10 év közügyektől való eltiltásra ítélte Szabó Pétert, de kimondta, hogy 40 börtönbüntetési év után feltételesen szabadlábra helyezhető. Az ügyész és a védelem is fellebbezett az ítélet ellen.

Csepregi Péter ügye egy 21 éves fiatalembert érint, aki borozás után pénzt lopott el egy nőtől. Az asszony azonban észrevette a lopást, és válaszul Csepregi késsel megszúrta mellkasában. Amikor összeesett, kétszer nagy erővel fejbe rúgta, majd félálomban levágta a torkát. Ezután Csepregi átkutatta a házat, de találkozott az ott albérletben élő 22 éves női tanárral. Pál Eliza sikoltozni kezdett, ezért Csepregi legyűrte őt, majd a torkát is elvágta.

A rendőrök gyorsan elfogták Csepregit, de sikerült megszöknie a szekszárdi börtönből, miután át tudott bújni a rácsok között, kihasználva vékony testalkatát. Azonban két nappal később újra elfogták.

A Tolna Megyei Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre és 10 éves közügyektől való eltiltásra ítélte Csepregi Pétert. Azonban a bíróság kimondta, hogy Csepregi feltételesen szabadlábra helyezhető, miután letölti a 40 éves börtönbüntetést. Mind az ügyész, mind a védelem fellebbezett az ítélet ellen.

Ide kattintva további érdekes videókat nézhetsz meg!

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=-2zXZuLEkxo