2025. július 14., hétfő
Őrs névnapja
Őrs névnapja
1946-ban, miközben Európa megpróbálta begyógyítani a II. világháború okozta sebeket, Lengyelországban egy egészen különleges per zajlott. A vádlottak nem hadvezérek vagy politikai irányítók voltak, hanem fiatal nők, akik korábban titkárnőként vagy pincérnőként dolgoztak, majd a Stutthof koncentrációs tábor női őreivé váltak. A brutális tetteik miatt halálra ítélt asszonyok pere világszerte megrendülést keltett, és örökre beírta nevüket a történelem legsötétebb fejezetei közé.
A Stutthof koncentrációs tábor 1939-től 1945-ig működött, és bár nem volt a legismertebb tábor, működése során több mint 110 ezer foglyot tartottak itt, közülük mintegy 65 ezren nem élték túl. A táborban tudatosan kialakított és hatékonyan működtetett gépezet működött, ahol az emberélet teljes értékétől megfosztva, a foglyok pusztulása volt a napi rutin része. A rendszer részeként női őrök is aktív szerepet vállaltak a kivégzésekben, kínzásokban és a pszichológiai terror fenntartásában.
A legtöbb elítélt nő 20–30 év közötti volt. Nem katonák voltak, hanem közönséges polgárok, akiket a nácik néhány hét alatt képeztek ki. Az egyenruha, a hatalom érzete és a propaganda hatására azonban sokan kezdeményezőként, sőt élvezettel vettek részt a szisztematikus bántalmazásban.
Gerda Steinhoff, Jenny-Wanda Barkmann és Eva Paradies neve különösen ismertté vált: verések, szelekciók és gázkamrákhoz való kísérés fűződött hozzájuk. A tanúk beszámolói szerint ezek a nők nem csupán parancsot teljesítettek, hanem sokszor önként vállalták a legkegyetlenebb feladatokat.
1946-ban, a lengyel hatóságok szovjet támogatással pereket szerveztek a Gdańsk melletti bíróságon. A vádlottak padjára 22 egykori tábori alkalmazott került, köztük 5 női őr, akik közül többet halálra ítéltek. Az ítéleteket nyilvánosan hajtották végre, több ezer ember jelenlétében – ezzel üzenve a világnak, hogy a háborús bűnök nem maradhatnak következmények nélkül.
A kivégzések szimbolikus jelentőséggel bírtak. A társadalom igazságot követelt, és a bíróság világosan jelezte: a nem, a kor vagy a társadalmi háttér nem mentesít a felelősség alól.
Stutthof nem csupán egy a sok koncentrációs tábor közül. A női őrök aktív részvétele azt bizonyítja, hogy a gonosz nem kizárólag férfi arcot visel. A történtek fényében különösen fontos a kollektív emlékezet megőrzése, hiszen a történelem csak akkor ismételheti önmagát, ha elfelejtjük tanulságait.
A mai napig tartó vita arról, hogy ezek a nők csak engedelmeskedtek, vagy belső meggyőződésből cselekedtek, újabb és újabb kérdéseket vet fel az emberi természet határairól – és felelősségéről.
Ajánlott videók és cikkek:
Ez a cikk nemcsak az igazságszolgáltatás erejét mutatja be, hanem rávilágít arra is, hogy a hatalommal való visszaélés nem válogat nem, kor vagy társadalmi helyzet szerint.
