Cégek helyett szakértőket a klímapolitikába

Az Extinction Rebellion (XR) Magyarország aktivistái az Európai Bizottság budapesti rendezvényén arra hívták fel a figyelmet, hogy az ökológiai- és klímaválság, illetve az energiakrízis csúcsán a fosszilis energiaipar az emberiség ellen dolgozik. Az eseményen megszólaló MOL és Erste Bank képviselőinek a környezetvédelmi szervezet tagjai transzparensekkel üzenték, hogy tiszta energiára van szükség a fosszilisek helyett. 

Az Extinction Rebellion Magyarország aktivistái az Európai Bizottság szervezésében „Hová tartasz, drága energia?” címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen transzparensekkel hívták fel a figyelmet, hogy az eseményen meghívott vendégként magát képviseltető MOL és Erste Befektetési Zrt. a tényleges cselekvés helyett továbbra is profitál a klímaválságból, a vállalatok fenntarthatósági lépései nem többek zöldre festésnél. 

A környezetvédelmi szervezet aktivistái „A MOL profitál a klímaválságon” és „Tiszta energiát Magyarországra” feliratokkal hívták fel a figyelmet a két vállalat környezetpusztító, illetve azt támogató tevékenységére.  

Miközben a világ számos részén már most súlyos hatásai vannak az ökológiai- és klímaválságnak, és egyre egyértelműbbé válik, hogy fogytán az időnk, a MOL továbbra is a fosszilis energiára alapozza működését, még céldátumot sem tűzött ki a fosszilisek elhagyására. A magyar olajvállalat profitja 2022 második negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 40 százalékkal 249,5 milliárd forintra nőtt, miközben a magyar családok az eddigi energiaárak hétszeresét fizetik. Az Erste Csoport pedig 2016 és 2018 között összesen 826 millió euróval finanszírozott fosszilis cégeket. A vállalatcsoport mindössze azt vállalta, hogy 2030-tól nem finanszíroz széntüzeléses üzleteket, ami az Extinction Rebellion Magyarország szerint túl késői dátum. 

Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj-, és gázipar elemzője az eseményen elmondta, hogy nem raktunk elég pénzt az energiarendszereink átalakulásába, beleértve a megújulót és a fosszilist is. Sverla Viktor, a MOL stratégiai igazgató sokszor érezte úgy, hogy végre rá tudnak fordulni a hosszú távú megoldásokra, de szerinte erre aztán sosem volt igazán lehetőség. Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója pedig azt hangsúlyozta, ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, már most el kell kezdeni az energiaátmenetet, de szerinte kérdés az, hogy ki lesz az, aki ezt megfinanszírozza. 

“Azért jöttünk ma el, mert miközben a klímakatasztrófa már a világ minden pontján áradásokkal, szárazsággal és erdőtüzekkel rúgja be az ajtót, a döntéshozók és az olyan nagyvállalatok, mint a MOL vagy az Erste Bank csak a saját nyerészkedésüket tartják szem előtt. Hiteltelennek tartom, hogy szakértők és tudósok helyett ők szólalnak meg a témában.” - mondta el az XR egyik aktvistája, Pap Dániel.