Korai évek és zenei kezdetek
Quincy Delight Jones Jr. 1933. március 14-én született Chicagóban. Gyermekkorát Seattle-ben töltötte, ahol már fiatalon érdeklődést mutatott a zene iránt. Trombitálni tanult, és itt ismerkedett meg Ray Charles-szal, akivel életre szóló barátságot kötött. A középiskola után a bostoni Berklee College of Music hallgatója lett, de tanulmányait félbehagyva Lionel Hampton zenekarához csatlakozott trombitásként és hangszerelőként.
Jazzkarrier és hangszerelés
Az 1950-es években Jones a jazz világában szerzett nevet magának. Dizzy Gillespie zenekarának zenei vezetőjeként turnézott, majd Párizsba költözött, ahol a Barclay Records producereként dolgozott. Európai tartózkodása alatt számos jazzalbumot készített, és együttműködött olyan művészekkel, mint Charles Aznavour és Jacques Brel.
Filmzenék és televízió
Az 1960-as években Jones Hollywoodba költözött, és filmzeneszerzőként kezdett dolgozni. Olyan filmek zenéjét komponálta, mint a "The Pawnbroker" (1964) és az "In the Heat of the Night" (1967). Ő volt az első afroamerikai, aki Oscar-díjra jelölték a legjobb eredeti filmzene kategóriában. A televízióban is aktív volt; ő szerezte a "Gyökerek" (Roots) című minisorozat zenéjét, amiért Emmy-díjat kapott.
Popzenei produceri munkásság
Jones a popzene világában is maradandót alkotott. Az 1970-es évek végén Michael Jacksonnal kezdett dolgozni, és ő volt a producere az "Off the Wall" (1979), a "Thriller" (1982) és a "Bad" (1987) albumoknak. A "Thriller" minden idők legnagyobb példányszámban eladott albuma lett, több mint 66 millió eladott példánnyal világszerte. Jones emellett olyan művészekkel is dolgozott, mint Frank Sinatra, akivel a "Sinatra at the Sands" (1966) élő albumot készítette.
Filantrópia és társadalmi szerepvállalás
Jones nemcsak a zenében, hanem a társadalmi ügyekben is aktív volt. 1985-ben társszervezője és producere volt a "We Are the World" című jótékonysági dalnak, amely az etiópiai éhínség áldozatainak megsegítésére készült. A dal több mint 63 millió dollárt gyűjtött össze a rászorulók számára. Emellett számos alapítványt hozott létre a zenei oktatás és a fiatal tehetségek támogatására.
Későbbi évek és örökség
Jones pályafutása során 80 Grammy-jelölést kapott, amiből 28-at meg is nyert, ezzel ő lett a legtöbb Grammy-díjjal rendelkező élő művész. 1992-ben Grammy Legend díjjal tüntették ki. 2013-ban beiktatták a Rock and Roll Hírességek Csarnokába. Életéről 2018-ban "Quincy" címmel dokumentumfilm készült, amelyet lánya, Rashida Jones rendezett.
Személyes élet
Jones háromszor nősült, és hét gyermeke született. Lányai közül Rashida Jones színésznőként és rendezőként ismert. Jones egész életében szenvedélyesen támogatta a zenei oktatást és a fiatal tehetségek felkarolását.
