Érdekességek híres épületekről - Egyiptomi piramisok és a Királyok völgye

Dzsószer Fáraó piramisa Szakkarában (Egyiptom)

Több, mint 100 piramis van Egyiptomban, melyek közül az első Dzsószer fáraóé (Kr.e. 2630-2611)  volt, aki saját magának építtette a mauzóleumot Szakkarában. Az előtte lévő uralkodói sírok lapos tetejű sírhalmok voltak, melyek legtöbbször sárból készültek. Ekkor Dzsószer vezető építésze Imhotep, egy tartós és vonzó ötlettel állt elő: a lépcsős piramis szerkezettel, mely 6 folyamatosan kisebb, csiszolt  mészkőszintből áll, s kb. 61 méter magasra emelkedik. Imhotep nemcsak hogy a fáraó főtanácsosa és főépítésze volt, hanem korának híres gyógyítója is egyben, így talán nem is csodálkozunk azon, hogy kétezer évvel halála után már a gyógyítás isteneként tisztelték.

A következő három piramis – a mejdúmi piramis, a tört falú piramis és a vörös piramis – Sznofru fáraó uralkodása alatt épült, aki Kheopsz fáraó apja volt.

A mejdúmi piramis (Egyiptom)

A mejdúmi piramis építtetőjének a személyazonossága kérdéses. Sokan I. Mereszanh-nak, míg mások fiának, Sznofrunak tulajdonítják.Az eredetileg lépcsős piramis teljes piramissá való “feltöltését” Sznofru rendelte el, mikor uralkodásának 15. évében ő maga is Dahsúr környékére költözött.

A dahsúri tört falú- vagy másnéven álpiramis (Egyiptom)

Az álpiramis formája különleges, köszönhetően az építési munkálatok kivitelezésének (megijedtek a statikai bizonytalanságtól), s az ebből adódó – a természeti hatásoknak- kevésbé ellenálló külsőnek (földrengés).
Falai meredeken emelkednek, majd 45 méter magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a piramis magassága 125 méter lett volna, így azonban kereken 100 méteres.
Különlegessége továbbá, hogy ez volt az első piramis, amiről biztosan tudjuk, hogy önálló neve volt: “Déli ragyogó”. Miután csak álpiramis, temetkezésre nem használták, csak kultuszhelyként funkcionált.
A dahsúri vörös piramis (Egyiptom)

A vörös piramis az első tökéletes piramis, és az egyiptomi piramisok közül ennek van a második legnagyobb alapterülete. Ez volt Sznofru valódi sírja.

Fekete piramis (Egyiptom)

Fekete piramis III. Amanemhat számára épült, és eredetileg 81,5 méter magas (ma 30 méter!), s elég rossz állapotban van.
Ma már inkább egy hatalmas, szél által megformált sziklára emlékeztet. Sötét színű téglából készítették, bazalt burkolattal. Első olyan piramis volt, ami végső nyughelyet nyújtott a fáraó mellett, a királynőnek is.
Romos állapota a rosszul megválasztott építési helyszínnek is köszönhető, ugyanis Egyiptom egyik legalacsonyabb területén fekszik, ami 10 méterrel a tengerszint alatt található. Nagyon sok folyosó és kamra is vezet a homok alatt, amelynek köszönhetően a piramis alapzata megsüllyedt. Ráadásul a szokásos mészkő helyett, ezt vályogtéglából építették, amely nem bizonyult túl tartós építőanyagnak…
A Gízai Piramisok: Mükerinosz, Kheopsz, Kheprén fáraók piramisai (Egyiptom)

Mikor valaki kimondja, hogy piramisok, a legtöbb embernek először a Kairótól nem messze lévő trió jut eszébe, ahogy azok a végtelen sivatag fölé magasodnak.

Közülük a legészakibb kb. i.e. 2580-2530 körül épült Kheopsz fáraó számára, amit gízai nagy piramisnak is neveznek. Több, mint 2 millió kődarabból faragták a 146,7 méter magas piramist (eredetileg 146,7 méter körül volt).
Habár nem ez a legnagyobb emberi kéz által alkotott szerkezet, építmény az ősi piramisok közül ez rendelkezik a legnagyobb méretekkel. A görögök is le voltak nyűgözve Kheopsz sírhelyétől, így beválasztották a világ hét csodájába, melyek közül ez az egyetlen, mely a mai napig is áll.

(forrás:Galaktika)