2025. augusztus 20., szerda
István névnapja
István névnapja
A mai Hatvanpuszta területén a török korban egy Hatvan nevű település állt. A hódoltság után, amikor a környék sok falva elnéptelenedett, a „puszta” jelző kapcsolódott a névhez. A 18. század végére itt már majorság működött, amit az 1783-as katonai térkép is jelölt.
A birtok aranykora Habsburg–Lotaringiai József nádor nevéhez kötődik, akit a „legmagyarabb Habsburgként” ismerünk. 1819-ben kapta meg az uradalmat, és Hatvanpusztát mintagazdasággá fejlesztette. A juhászat révén kiváló gyapjút termelt, amely komoly hírnevet szerzett a Magyar Királyságnak.
1828-ra a terület önálló gazdasággá vált: kúriák, juhaklok, istállók és magtárak épültek. A majorság korszerű munkamódszerekkel működött, a jobbágyfelszabadítás után pedig bérmunkásokat foglalkoztatott.
A korszak költői és írói, köztük Vajda János, lelkesedve írtak Hatvanpusztáról, amelyet Európa egyik legfejlettebb uradalmaként tartottak számon. József nádor itt pihent meg zaklatott politikai életében, és sokszor személyesen találkozott a munkásaival.
A nádor 1847-es halála után a birtok tovább működött, de már nem ugyanazzal a sikerrel. A 20. században új építmények – például egy víztorony – jelentek meg. Az 1940-es években földmunkások lakták a majort, gyerekeik számára iskolát nyitottak.
A második világháború után a kommunista állam a Habsburgoktól elkobozta az uradalmat, amely a Bicskei Állami Gazdaság kezelésébe került. Az 1960-as években még több mint száz lakója volt, de a következő évtizedekben folyamatosan elnéptelenedett. Az 1990-es évekre gyakorlatilag teljesen kiürült, és lótenyésztésre használták.
2011-ben Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja vásárolta meg a majorságot, majd bérbe adta Mészáros Lőrincnek. Az ügy nyilvánosságra kerülését Ferenczi Krisztina újságíró hozta meg, aki az Orbán család vagyonosodásával foglalkozott.
2019-ben hatalmas építkezések kezdődtek. Mélygarázs, vendégházak, könyvtár, kápolna és napelemrendszer épült, a műemléki juhakolokat elbontották, és új épületeket húztak a helyükre. A sajtó egzotikus állatokat – például zebrákat és antilopokat – is látott a birtokon.
A beruházás értékét 3–4 milliárd forintra becsülik. A teljes projekt mérete és luxusjellege miatt sokan úgy vélik, hogy ez ellentmond a miniszterelnök puritán imázsának. A birtok körüli titkolózás, a biztonsági intézkedések és a jogszabály-módosítások tovább erősítették a gyanút, hogy politikai érdekek is fűződnek hozzá.
👉 A teljes történetet részletesen bemutatja a videó, amelyet itt tudsz megnézni:
Hatvanpuszta a 19. században Európa egyik legmodernebb mintagazdaságának számított, mára pedig a magyar belpolitika egyik legellentmondásosabb helyszínévé vált. Egyszerre jelképe a múlt agrárkultúrájának és a jelenlegi hatalmi játszmáknak.
