A pápa megválasztásának feltétele, hogy a pápai szék – azaz Sede vacante – megüresedjen. Ez akkor következik be, ha a pápa elhalálozik vagy hivatalosan lemond. Ilyenkor a katolikus egyháznak ideiglenesen nincs vezetője, az egyházi és állami feladatokat pedig a bíborosok testülete látja el. A Vatikán ilyenkor a címerét is módosítja: a pápai tiara eltűnik, és Szent Péter kulcsai egy napernyő alatt jelennek meg, jelezve az átmeneti időszakot.
A pápát választó testület neve konklávé, amely szó szerinti jelentése: „kulcsra zárva”. Ez nem véletlen: a bíborosokat a Sixtus-kápolnában szó szerint elzárják a külvilágtól, hogy befolyásmentesen, titkos szavazás útján választhassák meg az új egyházfőt. A jelenlegi szabályozás szerint maximum 120 bíboros vehet részt a szavazásban, és csak azok, akik még nem töltötték be a 80. életévüket.
A konklávé a pápa halálát vagy lemondását követő legfeljebb 20 napon belül kezdődhet meg, de akár korábban is, ha minden választásra jogosult bíboros jelen van. A szavazás titkos, naponta akár négyszer is szavazhatnak a bíborosok. Az új pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges, és csak akkor tekinthető véglegesnek a döntés, ha a megválasztott személy elfogadja a tisztséget.
A pápaválasztás folyamatát a hívek a Vatikánból felszálló füst segítségével követhetik. Ha a szavazás sikertelen, fekete füst száll fel, ha azonban sikerül megválasztani az új pápát, fehér füsttel és harangszóval jelzik az örömhírt. Ezután a protodiakónus bíboros a Szent Péter-bazilika erkélyéről bejelenti latinul: „Habemus Papam”, azaz „Van pápánk!”, majd elhangzik az új pápa neve és a felvett pápai név is.
A pápaválasztás számos ponton követi az évszázados hagyományokat, de idővel bizonyos elemek megváltoztak. Ilyen például a koronázás elhagyása: I. János Pál pápa döntése óta nem koronázzák meg hivatalosan az új pápát, ehelyett a tisztség elfogadásával máris betölti az egyházfő szerepét. Amennyiben a megválasztott személy még nem püspök, előbb püspökké kell szentelni, mielőtt elfoglalhatná a Szent Péter trónját.
A pápaválasztás nem csupán egyházi, hanem globális szempontból is jelentős esemény. Az új pápa nemcsak vallási vezetővé, hanem világszerte figyelemmel kísért közszereplővé is válik. A szigorú eljárások, a hagyománytisztelet és a döntés spirituális jelentősége mind azt szolgálják, hogy a katolikus egyház vezetője valóban méltó legyen a feladatra.
Ha érdekel a pápaválasztás története, a konklávé működése, és kíváncsi vagy, milyen részletek rejlenek a fehér füst mögött, nézd meg az Időutazó „Hogyan lesz valakiből pápa?” című videóját a YouTube-on – informatív, látványos és könnyen érthető módon vezet végig ezen a különleges folyamaton.