A Hortobágyi Vadasparkban számos állatot neveltek fel kézből, cumisüvegből etetve. Ezek a jószágok felismerik gondozóikat, és különbséget tesznek emberek között. A park ugyanakkor mentőhely is: sérült madarak, például fészekből kiesett gólyák kerülnek ide, akiket civil bejelentések vagy természetvédelmi őrök hoznak.
Sok esetben olyan állatok is otthonra lelnek itt, amelyek túlságosan emberhez szoktak, így a szabad természetben már nem tudnának boldogulni.
Sokan a Hortobágyot csupán végtelen síkságnak tekintik, pedig ennél sokkal többet nyújt. A vadaspark küldetése, hogy rávilágítson az ember és a természet kapcsolatára, és közelebb hozza a látogatókat a környezeti összefüggésekhez. A belső terület bejárása körülbelül 50 percet vesz igénybe, ahol két rekonstruált vizes élőhely mutatja be a folyószabályozás előtti állapotokat.
Az egyik legnépszerűbb program a szafari, amely során a látogatók 120 hektáros legelőn találkozhatnak a rekonstruált őstulkokkal és a különleges Przewalski-vadlovakkal. Az őstulok több mint 400 éve kipusztult, így a parkban látható hibridek küllemükben idézik meg a hajdani fajt.
A Przewalski-vadlovak pedig a világ egyetlen ma élő vadlófaját képviselik – állományuk egykor mindössze 12 példányra zsugorodott, de ma már több mint 2000 egyed él világszerte, ebből több mint 300 a Hortobágyon.
A vadaspark nem csupán látványosság, hanem nevelési és szemléletformáló központ is. A gondozók célja, hogy minden látogató új tapasztalatokkal és mélyebb megértéssel távozzon: jobban átlássa az ember és a természet közötti összefüggéseket, és értékelje a Hortobágy egyedi élővilágát.
👉 Nézd meg a teljes videót itt: