
Tudjuk, hogy a rendszeres gyaloglás az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja a szív- és érrendszer egészségének megőrzésére. Az azonban már kevésbé egyértelmű, hogy hogyan érdemes sétálnunk: egyetlen hosszabb, lendületes sétával, vagy inkább sok rövid, pár perces mozgással a nap folyamán. A tudomány erre a kérdésre is kereste a választ, és az eredmények meglepően egyértelműek.
A legtöbben a napi lépésszámra koncentrálnak, de egyre több kutatás vizsgálja azt is, hogy milyen szakaszokban tesszük meg ezeket a lépéseket. Nemcsak a mennyiség, hanem a mozgás szerkezete is számít. Egy nagyszabású vizsgálat arra kereste a választ, hogy a hosszabb, megszakítás nélküli séták, vagy a sok rövid mozgás kedvezőbb-e a szív számára.
A kutatók több tízezer, jellemzően keveset mozgó, de szívbetegségben még nem érintett ember adatait elemezték hosszú távon. Két fő csoportot különítettek el:
azokat, akik főként 5 percnél rövidebb szakaszokban mozogtak,
és azokat, akik inkább legalább 15 perces, folyamatos sétákat végeztek.
Az eredmények szerint a hosszabb, egybefüggő séták egyértelműen kedvezőbbek voltak a szívbetegségek és az összhalálozás kockázata szempontjából. Fontos hangsúlyozni, hogy ez szoros összefüggést mutat, nem pedig közvetlen ok-okozati kapcsolatot, de az irány egyértelmű.

Sokan hisznek abban, hogy a napi 10 000 lépés az egészség kulcsa, ám ennek a számnak nincs szilárd orvosi alapja. A modern kutatások szerint már napi 7 000 lépés körül is jelentős egészségügyi előnyök érhetők el. A hangsúly tehát nem egy bűvös számon van, hanem a rendszerességen és a minőségen.
A gyaloglás hatékonyságát nemcsak a hossza, hanem a tempója is befolyásolja. A közepes intenzitású séta az, ami igazán támogatja a keringést, segít csökkenteni a vérnyomást, és kedvezően hat az anyagcserére. Egy egyszerű iránymutatás az úgynevezett beszédteszt: akkor ideális a tempó, ha még tudunk beszélni séta közben, de énekelni már nem.

A kutatások alapján három kulcspont emelhető ki:
Törekedjünk hosszabb, megszakítás nélküli sétákra, amikor csak lehet.
Ne féljünk kicsit feljebb kapcsolni a tempót, és elérni a közepes intenzitást.
Ne csak a lépések számát, hanem a mozgás minőségét is tartsuk szem előtt.
1. Jobb a szívnek egy hosszú séta, mint több rövid mozgás?
A kutatások szerint a hosszabb, megszakítás nélküli séták kedvezőbb hatással vannak a szív- és érrendszerre, mint amikor a lépéseket sok rövid szakaszban gyűjtjük össze. Ez elsősorban a tartósan emelkedett pulzusnak és a folyamatos terhelésnek köszönhető.
2. Számít, hány lépést teszünk meg naponta a szív egészsége szempontjából?
Igen, a lépésszám fontos, de nem kizárólagos tényező. A tudományos adatok szerint már napi 7000 lépés is jelentős egészségügyi előnyökkel jár, különösen akkor, ha ezek egy része tempós, egybefüggő sétából származik.
3. Milyen tempó tekinthető ideálisnak szívbarát gyalogláshoz?
A közepes intenzitású gyaloglás számít a leghatékonyabbnak. Ez az a tempó, amikor séta közben még lehet beszélni, de a légzés már érezhetően mélyebb, és a pulzus is megemelkedik, anélkül hogy kifulladás jelentkezne.