2022. december 9., péntek
Natália névnapja

Itt a Kádár-kockák jövője? Milyen ingyenes támogatást nyújt az állam a Kádár-kockákra? És egyáltalán... mi az a Kádár-kocka?

2022-08-14 15:13 | Nézettség: 1550
Az úgynevezett Kádár-kocka négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetös családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka.

A Kádár-kocka az a háztípus, ami tervek helyett "szájhagyomány" alapján épült és amit nem is a Kádár-korban találtak fel.

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=HhHpILSrO48

Országszerte még ma is több millió ember él Kádár-kockában, azaz sátortetős kockaházban, amely meghatározza a magyar vidék arculatát.

Gondolhatnánk, hogy ez az építészeti műremek a kádári szocializmus öröksége, a panelrengetegekhez hasonlóan. De a Kádár-kocka – elnevezés ide vagy oda – bizony nem a gulyáskommunizmus idején született. Történészek sokasága kutatta a tipikus négyzetes alaprajzú, jellemzően 100 m2-es, sátortetős típusház eredetét, akik végül arra jutottak, hogy a magyar vidék jellemző épülete mögött nem állt semmilyen szocialista központi tervrajz vagy építészeti határozat. Sőt az első ilyen ház terve még csak nem is a Kádár-korban született meg, hanem 1930-ban, Major Máté építész jóvoltából.

Az eredeti rajz egy puritán, „szabályos” 9.9x9.9 méteres alapterületű, sátortetős, kockaházat ábrázolt, amelyet Pestszentlőrincen, az Eperjes utcában szándékoztak felépíteni. Természetesen a 30-as években még nem dúlt kockaépítési láz a magyar vidéken, már csak amiatt sem, hogy a világválság, később pedig a háború ezt teljesen lehetetlenné tette. Így végül az egyszerű, praktikus kockaház nem terjedt el az országban.


1945-ben felszabadultunk a német megszállás alól és beköszöntött a szovjet korszak, amely magával hozta az építkezési lázat is. 1946-ban az akkori kormányzat határozatban szabályozta a vidéki újjáépítés folyamatát is, eszerint a háború után épülő családi lakok nem lehetnek kisebbek mint 40 négyzetméter, telekszélességtől függően a hagyományos fésűs tornácos vagy kocka formából lehetett választani. Minden épületben legalább két szobának, konyhának, kiskamrának és egy mosdóhelyiségnek kellett helyet kapnia.

A nagy szabadságtól megrészegedett parasztság természetesen rögtön a kockaforma mellett tette le voksát, mivel a két ablakos épületet jóval előkelőbbnek gondolták a korábbi hagyományos tornácos verzióhoz képest, ahol az utcafronton többnyire csak egy ablak volt látható.

De sajnos az 50-es évek elején a Rákosi-korszak ismét elejét vette a nagy vidéki építési láznak, ugyanis az akkori kommunista korszellem kapitalista vágyálomnak minősítette a saját ház elképzelését, és nem támogatta azt semmilyen formában. A vidéki emberek tehát továbbra is a régi egyablakos vályogkunyhókban nyomorogtak többedmagukkal, és csak elvétve épült fel egy-egy kockaház a szerencsésebbeknek.

A nagy változást az 1950-es évek vége hozta el.

A kádári konszolidáció azt tűzte ki célul, hogy nemcsak a városi emberek lakhatását, de a vidéken élők házgondjait is megoldja. Ráadásul az 1949-es és 1957-es nagy árvíz több falut is teljesen romba döntött, így valamit ki kellett találni. Végül 1959-ben kiírtak egy nagy nemzetközi tervpályázatot, amelyben a hangulatos, praktikus magyar vidéki ház legjobb tervezetét keresték. Érkezett is számos háztípus a pályázatra, amelyeket a központi pártvezetés közreadott a vidéki tanácsoknak (a Polgármesteri Hivatalok elődjei, akik akkor a háztervek engedélyeztetéséért feleltek és felügyelték az építkezéseket). De hiába a tervrajzok bősége, győzött a korszellem és a divat.

Ma már tény, hogy a mindannyiunk által jól ismert kockaházak nem konkrét típusterv alapján készültek, hanem a tulajdonosok elképzelési alapján.

Az építkezők többsége a szomszédok kockaházait másolta, az tervezőmérnökök pedig jórészt csak az aláírásukkal hitelesítették a divatos építményt. Hiába utálták a kor tekintélyes építészei a vidéki sátortetős kockákat, hiába próbálkoztak az építési vállalatok újabb és újabb háztervekkel és ötletekkel. A vidéki ember ízlését két évtizeden keresztül sem sikerült megreformálni, győzött a kocka! Végül 1959 és 1980 között több, mint 800 ezer ilyen kockaház épült meg országszerte, a kedvezményesen adott OTP Hiteleknek köszönhetően.

Eleinte a kockaházak egy szintesek voltak, vagy vályogból, vagy téglából épültek. A ház mellett egyéb kiszolgáló helyiségek is helyet kaphattak (ólak, nyári konyhák). Elmaradhatatlan volt a telken a kiskert is, amelynek meglétét és a háztáji kertészkedést a Kádár-vezetés kifejezetten támogatta, ezzel is enyhítve a nagy élelmiszerhiányt. A 60-as évek végére a falusi lakosság is egyre inkább urbanizálódott, a gulyáskommunizmus „jóléte” pedig abban nyilvánult meg, hogy sok helyen a Kádár-kockák kaptak egy pinceszintet vagy alagsort. Az immár kétszintes épületeket színes kőporral, csicsás csempékkel és mindenféle kreatív bevonattal, díszes tetőkkel látták el a tulajok, hogy otthonuk minél inkább elüssön a szomszédok egyenházaitól. A Kádár-kockák építésének virágkora egészen a 70-es évek végéig tartott....

(Forrás:toretro)

Elindult az ingyenes állami tervkatalógus


Kockaházak felújításához és új házak építéséhez is lehet letölteni tervrajzokat a Nemzeti Mintaterv Katalógusból.

Ingyenesen letölthető tervrajzokkal segítik az építkező családokat – jelentette be Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken. A 2019 óta ígért Nemzeti Mintaterv Katalógus jelenleg 40 mintatervből áll. A jövőben  mintegy 100 terv lesz elérhető.

A tervek új épületek építéséhez és kockaházak átalakításához nyújtanak segítséget.

(Forrás: HVG)