Jó hír a nyugdíjasoknak, mert egy összegben érkezik a nyugdíj-korrekció! Hozza a postás a nyugdíjkorrekciót!

Nyugdíjemelés: megjelent a kormány döntése a korrekcióról

2023. november hónaptól kezdődően emelkedni fognak a nyugellátások összegei a Magyar Közlönyben megjelent friss rendelet értelmében. Ezen emelés visszamenőlegesen is kifizetésre kerül.

Az infláció az év eleji terveknél jóval magasabb, a legfrissebb adatok szerint a nyugdíjas-infláció 18,5 százalék. Ennek fényében a kormány úgy döntött, hogy 3,1 százalékos pótlólagos emelést hajt végre az emelkedési intézkedésben, így összesen 15 százalékos emelésre kerül sor az eredeti tervekhez képest. Az emelés célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése, és a jogszabályok előírják, hogy az emelést az infláció tényleges mértéke szerint kell végrehajtani.

A legfrissebb jogszabály értelmében a novemberi nyugellátásokat már az emelt összegben kell kifizetni. Az év első tíz hónapjában járó emelést, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjra vagy ellátásra való jogosultságot a novemberi ellátással együtt egy összegben kapják meg az érintettek.

Egy példával szemléltetve az emelést: Az átlagnyugdíj jelenleg 210.700 forint. A nyugdíjas infláció 18,5% várakozások szerint. Az 15% emelést novemberben további 3,1%-kal emelik (1,151,031=1,185). Ez havi 6532 ezer forintot jelent pluszban az átlagnyugdíjban, tehát novemberben és decemberben az átlagos öregségi nyugdíj 217.232 forint lesz. Így az átlagnyugdíjban részesülők novemberben egy egyszeri 116532 forintos emelést kapnak, amely 71852 forint. Emellett az új 217 ezer forintos nyugdíjukat is megkapják.

Ha valakinek az ellátása 2023. november 1-je előtt szűnt meg, és új ellátást kap, de nem felel meg a rendeletben meghatározott feltételeknek, az emelt ellátás összegét kérelem alapján egy összegben folyósítják. Ez a változás azokat érinti, akik például újra igényelnek ellátást, mert például munkába álltak újra.

Ha valakinek több emelendő ellátása van, azokat külön-külön emelik. Fontos megjegyezni, hogy az özvegyi és a szülői nyugdíj esetében csak a már folyósított nyugdíjrészt emelik.

A rendelet hatálya alá tartoznak azok is, akik olyan nemzetközi szerződés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján kapnak ellátást, amelyet a rendelet is emel.

Az emelés mértékét a rendelet előírásai alapján határozzák meg.

Magyarországon felösztó kirovó más szavakkal újraelosztó rendszer alapján múködik a nyugdíjrendszer

Felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer olyan típusú nyugdíjrendszer, amelyben a munkavállalók jelenlegi befizetéseikkel finanszírozzák az aktuális nyugdíjasok juttatásait. Ez a rendszer gyakran az "újraelosztó" nyugdíjrendszerként is ismert, mivel a befizetett járulékokat azonnal az aktuális nyugdíjasok között osztják újra.

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer ellenkezik az öngondoskodó (akkumulatív) nyugdíjrendszerrel, amelyben az egyén nyugdíjcélú megtakarításai növekednek és kamatoznak idővel.

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapelvei a következők:

1. Jelen és jövő: A munkavállalók jelenlegi járulékbevételeiből fizetik ki az aktuális nyugdíjasok nyugellátásait. Ez azt jelenti, hogy azok a munkavállalók, akik jelenleg járulékot fizetnek, a jövőben ugyanezen rendszeren keresztül számíthatnak nyugellátásra.

2. Szolidaritás: A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapja a társadalmi szolidaritás. A gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket enyhíti, mivel a gazdagabb munkavállalók is ugyanolyan arányú járulékot fizetnek a rendszeren belül, mint a szegényebbek. Ezzel biztosítja, hogy mindenki részesülhessen valamilyen szintű nyugellátásban.

3. Demográfiai kihívások: Az ilyen típusú nyugdíjrendszernek azonban vannak kihívásai is. A demográfiai változások, például a népesség elöregedése és a születésszám csökkenése, megterhelhetik a rendszert, mivel kevesebb munkavállaló fizet járulékot, miközben több nyugdíjas részesül nyugellátásban. Ez hosszú távon pénzügyi problémákat okozhat.

4. Gazdasági változások: A gazdasági ciklusok és változások is befolyásolhatják a rendszer stabilitását. Gazdasági recessziók idején a munkanélküliség növekedhet, és kevesebb járulékot fizetnek be a rendszerbe, miközben több ember szorulhat rá a nyugellátásra.

Az állami és kormányzati beavatkozások gyakran szükségesek lehetnek a felosztó-kötvény nyugdíjrendszer fenntartásához és alkalmazkodásához a változó gazdasági és demográfiai feltételekhez. A rendszer fenntarthatóságának megőrzése érdekében az adó- és járulékszinteket, valamint a nyugdíjkorhatárokat is módosíthatják.

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek veszélyei

A felosztó-kirovó nyugdíjrendszernek számos potenciális veszélye van, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságát és stabilitását érintik. Az alábbiakban bemutatom a főbb veszélyeket:

Demográfiai kihívások: A népesség elöregedése és a születésszám csökkenése jelentős terhet ró a rendszerre. Ahogy a lakosság átlagéletkora nő, egyre több nyugdíjas van, miközben kevesebb munkavállaló fizet járulékot. Ez a demográfiai egyensúlyhiány hosszú távon pénzügyi problémákat okozhat.

Hosszabb élettartam: Az emberek egyre hosszabb ideig élnek, ami azt jelenti, hogy hosszabb ideig élvezik a nyugdíjat. Ez további nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságára, mivel több időre van szükség az időskori juttatások kifizetésére.

Gazdasági ciklusok: A gazdasági recessziók vagy instabilitás időszakosan csökkenthetik a munkanélküliséget és a fizetett járulékokat, miközben növekszik a nyugdíjigény. Ez a pénzügyi nyomást növeli a rendszerre és a költségvetésre.

Születésszám csökkenése: Ha a fiatal generációk kisebbek, és kevesebb munkavállaló járul hozzá a rendszerhez, akkor az idősebb generációk hosszabb ideig fognak nyugdíjban részesülni, miközben a rendszer kevesebb bevétele lesz.

Gazdasági és inflációs változások: A gazdasági változások és az infláció megváltoztathatják a rendszer finanszírozásának és hozamainak dinamikáját, amely befolyásolhatja a rendszer stabilitását.

Szociális igazságosság: Az idősebb generációk juttatásai javára az aktív munkaerőpiacról kivonulók juttatásaihoz képest, ami a fiatalabb generációkra nehezedő pénzügyi terhet jelenthet.

Hosszú távú költségek növekedése: A nyugdíjrendszerek költségei hosszú távon nőhetnek a gyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatások iránti igény növekedésével.

Az ilyen típusú veszélyek elleni védelem érdekében kormányok és szakértők gyakran reformokat és intézkedéseket hoznak létre a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának javítása érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a nyugdíjkorhatár emelését, a járulékszintek módosítását, a magánnyugdíj-megtakarítások ösztönzését és a demográfiai kihívásokra való felkészülést.

Az időben végrehajtott reformok segíthetnek csökkenteni a veszélyeket és fenntarthatóbbá tenni a nyugdíjrendszereket.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta, ez az átlagnyugdíj esetében több mint 6 ezer 500 forintos havi emelést jelent. A nyugdíjas parlament elnöke híradónknak azt mondta: örül az emelésnek, de számításaik szerint a kormány még tartozik további 1,2 tized százalékkal a nyugdíjasoknak.