2023. február 3., péntek
Balázs névnapja

Karbonlábnyom: 7000 tonnás különbség is volt két bank jelentési értékénél

2023-01-20 11:28 | Nézettség: 37
Az Európai Központi Bank 2022–es klímakutatási stressztesztjéből kiderült, hogy az egyik bank egy vállalati ügyfél esetében a közvetett széndioxid-kibocsátást 1 millió eurós bevételre vetítve több mint 7000 tonnára, míg egy másik bank ugyanezen ügyfél esetében nullára becsülte. A vállalkozások közvetett széndioxid-kibocsátása elérheti a cég karbonlábnyomának akár 70 százalékát, ám a jelentések készítésénél kihívás, hogy a vállalatok sok esetben csakbecslésekre hagyatkozhatnak. A házon belüli kibocsátási értékek esetében jelentős szerepe van a az e-hulladék mennyiségének is, melyből évente 50 millió tonna keletkezik és ez a szám folyamatosan nő, mellyel mára a világ leggyorsabban növekvő hulladékárama lett. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az adatközpontok és az adatátviteli hálózatok felelősek az energiával kapcsolatos összes üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 1%-áért, ezért elengedhetetlen a fenntartható megoldások előtérbehelyezése.

A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS ELLEN FOLYTATOTT HARCOT EGYÜTT KELL MEGVÍVNUNK

Nemcsak a cégeknek, de beszállítóiknak is fenntarthatóan kell működniük

A globális felmelegedés hatásainak mérséklésében a kormányok és a lakosság mellett a gazdaság szereplőinek is komoly szerepet kell vállalniuk. Az információ- és adatkezeléssel foglalkozó vállalatok jelentősen hozzájárulhatnak a cégek működéséhez kapcsolódó közvetlen és közvetett környezeti hatások felméréséhez, így karbonlábnyomuk csökkentéséhez – hívja fel a figyelmet az információ- és adattárolási szolgáltatások területén vezető Iron Mountain.

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=T3UUuhgiiVk

A 2015-ös párizsi ENSZ-egyezmény szerint minimum 2, de ideális esetben 1,5 Celsius fok alá kellene szorítani a globális felmelegedés szintjét 2100-ig. A 2050-ig kitőzött cél szerinti nettó zéró kibocsátás eléréséhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésére lenne szükség, viszont a jelenleg mért kibocsátási értékek azt mutatják, hogy még messze vagyunk a cél elérésétől. A katasztrofális hőmérséklet-emelkedés és annak megannyi káros következményének elkerülésében a gazdaság szinte minden ágazatának szerepet kell vállalnia. Ehhez jelentősen fel kell gyorsítaniuk és prioritásként kell kezelniük a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében tett lépéseiket.  


Kibocsátáscsökkentés házon belül


A tárolási infrastruktúra növekedésével a szervezet technológiai és digitális eszközhasználata a karbonlábnyom jelentős részét teheti ki. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az adatközpontok és az adatátviteli hálózatok felelősek az energiával kapcsolatos összes üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 1%-áért.

A vállalkozások ráadásul minden korábbinál rendszeresebben cserélik berendezéseiket – laptopokat, mobiltelefonokat és nyomtatókat –, így akkor is terhelik környezetüket, ha nem gondoskodnak irodai technológiájuk megfelelő ártalmatlanításáról. Az e-hulladék jelenleg a világ leggyorsabban növekvő hulladékárama – évente 50 millió tonna e-hulladék keletkezik –, ezért a vállalkozásoknak azt is át kell gondolniuk, hogyan csökkenthetik a digitális átalakulás során keletkező szemét mennyiségét, figyelembe véve a berendezések elavulása után az újrafelhasználás és az újrahasznosítás lehetőségeit is.


...és a céges működésen kívül


A közvetett kibocsátások – azaz a vállalkozások ellátási láncai, ügyfelei, befektetései, sőt még a munkahelyükre ingázó alkalmazottai széndioxid-kibocsátása – a cég karbonlábnyomának több mint 70 százalékát is kitehetik. A szervezetek tehát nem érhetik el a nettó nulla kibocsátást anélkül, hogy lépéseket tennének a közvetett kibocsátások csökkentése érdekében a saját működésükön belül és azon túlmutatóan is. Az első lépés a kibocsátás pontos mérése és jelentése, amit a saját széndioxid-terhelés mérséklése követhet.

A vállalatok kibocsátáshoz kapcsolódó jelentései kulcsfontosságúak a pénzintézetek számára, mivel csak mérhető adatok alapján lehet a vállalat értékeléséhez szükséges következtetéseket levonni. A jelentések elkészítése a közvetett kibocsátások esetében kihívásokat jelent, és sok esetben becslésekre hagyatkoznak – mint az az Európai Központi Bank több mint 100 euróövezeti bank részvételével zajló tavalyi klímakockázati stressztesztjéből is kiderült. Ebben például az egyik bank egy vállalati ügyfél esetében a közvetett széndioxid-kibocsátást 1 millió eurós bevételre vetítve több mint 7000 tonnára, míg egy másik bank ugyanezen ügyfél esetében nullára becsülte.

Pedig a vállalatok – iparágtól és mérettől függetlenül – folyamatosan növekvő nyomásnak vannak kitéve: a szabályozó hatóságok, a befektetők és a klímatudatos gondolkodású ügyfelek is elvárják a megfelelő tájékoztatást a cégek közvetett kibocsátásairól és a csökkentés érdekében tett lépéseikről. 

A vállalat ellátási láncában kulcsszerepet játszó szervezetek segíthetnek a cég szénlábnyomának csökkentésében azzal, hogy adatokat és információkat biztosítanak fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseik pontos, átlátható és mérhető eredményéről. Az Iron Mountain szakértője szerint az információs és adattárolási iparágnak még aktívabban kell együttműködnie ügyfeleikkel az ambiciózus nettó zéró célok elérése érdekében. A technológia és az adatok ugyanis nagy és egyre növekvő szerepet játszanak a legtöbb vállalat közvetett kibocsátásában. Olyan adattárolási és információkezelési szolgáltatót kell választaniuk ezért, amely nemcsak elkötelezett a kibocsátáscsökkentésben, de eszközöket is kínál ehhez. A fenntarthatósági jelentéseknek sokkal többről kell szólnia, mint a megfelelésről a legújabb előírásoknak.

Az információ- és adattárolással foglalkozó vállalatok az elmúlt években egyre több adatot szolgáltatnak ügyfeleik számára az információmenedzsment-tevékenységhez kapcsolódó kibocsátásról, amelyeket aztán a cégek fel tudnak használni az értékláncban jelentkező közvetett környezeti terheléssel kapcsolatos jelentésükhöz. Az Iron Mountain megoldásai – például az Asset Lifecycle Management (ALM) környezeti előnyöket felmérő jelentése, a Green Shred vagy a Green Power Pass – segít az ügyfeleknek az értékláncukban keletkező közvetett kibocsátások pontos lejelentésében. Legyen szó akár az elektronikai eszközök újrahasznosításáról vagy újraértékesítéséről, akár 100 százalékban megújuló villamos energiával működő adatközpontról, a beszállítók ezekkel a megoldásokkal tudják igazán demonstrálni, hogy szerepet vállalnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és olyan megoldásokat kínálnak ügyfeleiknek, amelyek segítenek abban, hogy 2050-re közös erővel elérhessük a nettó nullás kibocsátást.