Magyarország politikai életét megrázta, amikor február 10-én, szombaton délután fél hat után Novák Katalin köztársasági elnök élő közvetítésben jelentette be lemondását saját Facebook-oldalán. Az országos közvéleményt a döntésének hátterében álló események sora mélyen megosztotta és felháborította.
A lemondás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. K. Endre pedofíliával vádolt iskolaigazgatóként működött, és az áldozatokat nyomást gyakorolt, hogy vonják vissza vallomásaikat. Ez a döntés országos szintű felháborodást váltott ki, amihez további feszültséget adott az, hogy Novák Katalin döntése után Varga Judit, a volt igazságügyi miniszter is lemondott.
Az eset háttere összetett: Novák Katalin tavaly áprilisban már megkegyelmezett K. Endrének, ami a pápa magyarországi látogatása alkalmából történt. Ekkor vált világossá, hogy K. Endre kényszerítette az áldozatokat, hogy vonják vissza vallomásaikat a gyermekotthonban történt szexuális zaklatással kapcsolatban. Az ügy a közelmúltban került újra a figyelem középpontjába, amikor K. Endre harmadfokon is támadta börtönbüntetését.
A társadalmi felháborodást tovább fokozta a közvélemény erejének megmutatkozása: többen, köztük Török Gábor és Kocsis Máté is, keményen bírálták Novák Katalin döntését. A tanácsadói testületből is többen léptek vissza, és az emberek folyamatos nyomást gyakoroltak az elnöki hivatalra.
A lemondás után Orbán Viktor miniszterelnök közvetlenül nyilatkozott a helyzetről, és határozott lépéseket ígért a pedofília elleni harcban. Előterjesztett egy alkotmánymódosítást, amely megakadályozná, hogy kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények elkövetői kegyelmet kapjanak.
Az eset tovább bonyolulttá vált, amikor kiderült, hogy a kegyelmi kérvényt K. Endre felesége írta meg, és állításuk szerint a per koncepciós eljárás volt. Fideszes körökben azt feltételezik, hogy Balog Zoltán püspök, korábbi miniszter befolyásolta Novák Katalint a kegyelmi döntés meghozatalában.
Az államfő lemondása után átmenetileg Kövér László, az Országgyűlés elnöke veszi át az államfői feladatokat. A politikai viharok közepette Magyarország megpróbálja rendezni a kialakult helyzetet, miközben a közvélemény továbbra is éles kritikákat fogalmaz meg az eseményekkel kapcsolatban.