A méhek világnapját az ENSZ közgyűlése 2017 decemberében hirdette meg, és először 2018-ban ünnepelték meg hivatalosan. A dátum május 20-a nem véletlen: ekkor született Anton Janša, a modern méhészet úttörője, aki a 18. században a mai Szlovénia területén dolgozott, és elsőként ismerte fel a méhek szervezett társadalmi működését, valamint kiemelte jelentőségüket a növénytermesztésben.
A kezdeményezést Szlovénia indította el, de hamar nemzetközi támogatást kapott – köszönhetően annak, hogy a méhek fennmaradása nem csupán egy ország, hanem az egész emberiség jövőjét érinti.
A házi méhek (Apis mellifera) és más beporzó rovarok – például vadméhek, dongók, lepkék – kulcsszerepet töltenek be a növények szaporodásában. Az ember által fogyasztott élelmiszerek mintegy 75–80%-a részben vagy teljesen a beporzástól függ. Ilyenek például:
Emellett a méhek közvetett módon a takarmánytermelésre és az állattenyésztésre is hatással vannak, vagyis az állati eredetű élelmiszerek (tej, hús) mögött is ott van a beporzás hatása.
A méhek nemcsak gazdasági szempontból, hanem ökológiailag is pótolhatatlanok. Segítenek a biodiverzitás fenntartásában, elősegítik a vadon élő növények fennmaradását, ezzel táplálékot és élőhelyet biztosítva más élőlényeknek.
Az elmúlt évtizedekben a méhpopulációk drasztikus csökkenését figyelhetjük meg világszerte. Ennek főbb okai:
Mindez oda vezethet, hogy beporzás nélkül rengeteg növény nem tud megfelelően szaporodni, ami élelmiszerhiányhoz, ökológiai egyensúlyvesztéshez vezethet.
A méhek védelme nemcsak a tudósok és a gazdálkodók feladata – mindannyian hozzájárulhatunk apró, de fontos lépésekkel:
Ültessünk mézelő növényeket: Levendula, kakukkfű, napraforgó, zsálya vagy akár hársfák is csábítóak a méhek számára.
Kerüljük a vegyszerek használatát a kertekben, különösen a virágzó növények időszakában.
Telepítsünk méhecskehoteleket: Ezek a kis fa- vagy nádházikók menedéket nyújtanak a vadméheknek.
Vásároljunk helyi, magyar mézet, ezzel támogatva a hazai méhészeket és ösztönözve a fenntartható méhészetet.
Kevesen tudják, de Magyarország már jóval az ENSZ döntése előtt felismerte a beporzók fontosságát. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére 1994 óta minden évben április 30-án ünnepeljük hazánkban a Méhek Napját. Ez a nap elsősorban a hazai méhészek, mézfogyasztók és természetvédők figyelmét hívja fel a méhek jelentőségére és a rájuk leselkedő veszélyekre.
Sok iskolában és méhészeti egyesületben ezen a napon interaktív foglalkozásokat, ismeretterjesztő előadásokat, kaptárlátogatásokat és mézkóstolókat tartanak.
A méhek világnapja nemcsak a problémák tudatosításáról szól, hanem a megoldások kereséséről is. Egyre több oktatási intézmény – köztük például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is, ahogy azt a Novumtv videója bemutatja – vállal szerepet a beporzók védelmében. Kaptárakat telepítenek, fenntartható parkokat alakítanak ki, és aktívan bevonják a diákokat is a folyamatokba.
Ezek az akciók segítenek abban, hogy a fiatal generációk már gyerekként megértsék: a méhek védelme közös ügy, és hogy a környezetünkkel szembeni felelősségvállalás életmóddá válhasson.
A Novumtv „A méhek világnapja (május 20.)” című videója remekül mutatja be, milyen gyakorlati lépések történnek hazánkban is a méhek védelméért.
A méhek világnapja május 20-án figyelmeztet minket arra, mennyire törékeny az az egyensúly, amelyben az élelmiszer-ellátás, a természet és az emberi jólét összefonódik. A méhek eltűnése nem csak egy ökológiai probléma lenne, hanem közvetlen hatással lenne mindennapi életünkre.
Ne csak ezen a napon emlékezzünk meg róluk – hanem cselekedjünk is értük. Ültess, vásárolj tudatosan, és oszd meg a tudást másokkal is!