2024. Április 12., péntek
Gyula névnapja

Mi a köztársasági elnök szerepe? Van valódi feladata?⚖️

2024-02-20 07:29 | Nézettség: 285
Tele van minden a lemondási botrány híreivel, na de tudod egyáltalán mit csinál a magyar elnök? Mármint a kegyelmezésen kívül... Van még pár jogköre, de kérdés, hogy azok csak formálisak, protokolárisak? Ki mondja meg, hogy mit írjon alá és mit ne?

A Magyar köztársasági elnök, bár számos fontos feladatot lát el az állam életében, gyakran csupán formális szerepet tölt be. Ő képviseli Magyarországot nemzetközi kapcsolatokban, aláír nemzetközi szerződéseket, és dönt az állampolgársági ügyekben, bár gyakorta az aláírások mögött 2010 óta miniszterelnök áll.

Magyar köztársasági elnökök kronológiai felsorolása

  1. Szűrös Mátyás (1989. október 23. - 1990. május 1. - ideiglenes)
  2. Göncz Árpád (1990. május 2. - 2000. augusztus 4.)
  3. Mádl Ferenc (2000. augusztus 4. - 2005. augusztus 4.)
  4. Sólyom László (2005. augusztus 5. - 2010. augusztus 5.)
  5. Schmitt Pál (2010. augusztus 6. - 2012. április 2. - lemondott)
  6. Kövér László (2012. április 2. - 2012. május 9. - ideiglenes)
  7. Áder János (2012. május 10. - 2017. május 9.)
  8. Novák Katalin (2022. május 10. - 2024. február 10. - lemondott)
  9. Kövér László (2024. február 10. - jelenleg ideiglenes)

A köztársasági elnök feladat- és hatásköre:

  • A köztársasági elnök
    • képviseli a magyar államot, Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt,
    • megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
    • kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
    • kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
    • részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
    • javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
    • népszavazást kezdeményezhet,
    • adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
    • gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
    • dönt az állampolgársági ügyekben,
    • dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
    • a fegyveres erők főparancsnoka,
    • a Szent Korona Testület elnöke.

Kinevezési és felmentési jogköre:

  • A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel
    • a miniszterelnök javaslatára a minisztereket és az államtitkárokat,
    • külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat,
    • megbízza és felmenti az egyetemek rektorait,
    • kinevezi és előlépteti a tábornokokat,
    • megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
    • a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét,
    • a legfőbb ügyész helyettesét,
    • a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
    • a Nemzeti Földalap elnökét,
    • a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét,
    • a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetőjét.

A törvényhozással kapcsolatos jogkörök:

  • A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított öt napon belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) ki kell hirdetni. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az elnök azonban egy, a parlament által elfogadott törvény kapcsán csak az egyik vétójogával élhet. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – az Országgyűlés kezdeményezésére, soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

Védettsége:

  • Amennyiben a köztársasági elnök hivatali idejében elkövetett jogsértés nem minősül bűncselekménynek, akkor ellene büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

A tisztség összeférhetetlensége:

  • A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

Helyettesítése:

  • A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait

Forrás:Wikipédia

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/shorts/V-UQ0FA-W9M

További videók a témában