Sok ember tapasztalja, hogy hiába tanul szorgalmasan, néhány nap vagy hét elteltével úgy érzi, mintha mindent elfelejtett volna. Ez különösen gyakori az idegen nyelv tanulása során. A jelenség azonban nem a rossz memória jele. Az emberi agy természetes módon működik így: az információk egy része gyorsan eltűnik, ha nem használjuk vagy ismételjük őket.

A tanulás egyik legismertebb tudományos elmélete a felejtési görbe, amelyet a 19. században írt le Hermann Ebbinghaus pszichológus. Kutatásai szerint az új információk jelentős része 1–2 napon belül elfelejtődik, ha nem ismételjük át.
Ez azért történik, mert az agy szűri az információkat, és csak azokat őrzi meg hosszabb távon, amelyekkel többször találkozik. Éppen ezért a tanulás egyik legfontosabb eleme a rendszeres ismétlés, amely segít az információk rögzítésében.

Sok tanuló azt gondolja, hogy ha elolvas egy anyagot és megérti, akkor már meg is tanulta. Valójában ez csak felismerési tudás, ami nem ugyanaz, mint az aktív tudás.
A valódi tanulás akkor történik meg, amikor az információt:
saját szavainkkal el tudjuk magyarázni,
kérdésekre válaszolva használjuk,
különböző helyzetekben alkalmazzuk.
Az ilyen aktív tanulási módszerek sokkal hatékonyabban segítik a memória működését.

A kutatások szerint a leghatékonyabb tanulási módszer három fontos elemre épül:
rendszeres ismétlés,
rövidebb, koncentrált tanulási időszakok,
gyakorlati alkalmazás.
Ha ezek együtt működnek, az információk sokkal könnyebben kerülnek a hosszú távú memóriába, és nem tűnnek el néhány nap alatt.