2024. november 22., péntek
Cecília névnapja
Cecília névnapja
Az öregségi és a hozzátartozói nyugdíjak megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő, illetve az elhunyt személy a nyugdíj megállapításához elegendő szolgálati idővel rendelkezzen.
A szolgálati időnek a korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék igénylése esetén is jelentősége van, mivel ezeket az ellátásokat is az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez. Ezeket a jogviszonyokat a törvény tételesen felsorolja. Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony.
Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.
Vannak olyan időszakok is, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, de a jogszabály biztosítja, hogy a nyugdíjhoz szolgálati időként beszámítsák. Ide sorolható például az egykori kötelező sorkatonai szolgálat, a szakmunkástanuló idő és a nappali képzésben folytatott felsőfokú tanulmányok 1998 előtti évei is.
Mindezekre figyelemmel a nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai az alábbiak szerint csoportosíthatók:
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő elismerésére vonatkozó rendelkezéseket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet tartalmazzák, amelyek előírják, hogy az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseket az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell a hivatalnak alkalmaznia.
Azt, hogy egy jogviszony biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak minősült-e, minden esetben a jogviszony keletkezésének, és a fennállásának időpontjában hatályos jogszabályok határozzák meg, az alábbiak szerint:
Az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagjának valamint a mezőgazdasági őstermelő esetében nem elegendő a jogviszonynak az igazolása, szükséges a bevallási kötelezettség teljesítése, és az előírt mértékű nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék vagy társadalombiztosítási járulék megfizetése is. Szolgálati időként nem vehető figyelembe az az időszak, amelyre vonatkozóan a járulék bevallás vagy a járulékfizetés elmarad vagy járuléktartozás mutatkozik. Amennyiben a nyugdíjjárulék utólag megfizetésre kerül, a tartozás miatt figyelmen kívül hagyott idő nyugdíjra jogosító szolgálati időként elismerhető. A tartozás összegét és azt az időtartamot, amelyre a tartozás vonatkozik, az állami adóhatóság igazolja.
A szolgálati időt fő szabály szerint a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni.
Ha egy jogviszony, vagy egy biztosítási időszak a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, akkor a hiányzó időszakok elfogadásához okirati vagy egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) történő bizonyítás szükséges.
A foglalkoztatási jellegű jogviszony fennállása igazolható, bizonyítható a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással. A bizonyítási teher minden esetben az igénylőt terheli. Egyéb okmányok és igazolások alapján szolgálati időt akkor lehet elismerni, ha azokból egyértelműen megállapítható a biztosítás ténye, a biztosítási jogviszony időtartama.
A tanúvallomásokon alapuló bizonyítás akkor fogadható el, ha a vallomások nem ellentmondóak, hiteles, közvetlen forrásból származnak. Közvetlen forrásnak minősül például a volt munkatársak, munkahelyi vezetők tanúvallomása, akik hitelt érdemlően tudnak nyilatkozni a biztosítási jogviszony keletkezéséről és megszűnéséről, annak jellegéről, valamint az érintett által végzett tevékenységről.
Ha a fentiekben felsorolt ellátásokat a kifizetés időpontjában járulékfizetési kötelezettség terhelte, akkor ezt az időszakot nyugdíjra jogosító szolgálati időként abban az esetben ismeri el a hivatal, ha az adott ellátásra vonatkozó járulékfizetés ténye bizonyítást nyert.
Bizonyítékul szolgálhat többek között
• Nők 40 éves nyugdíj - Nők 40 korke... • Nyugdíj adategyeztetés - nyugdíj ad... 
A felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben 1998. január 1-jét megelőzően folytatott tanulmányoknak a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartama tanulmányi időként kerül szolgálati időként elismerésre.
A tanulmányok idejébe mind az alapképzés, mind pedig a mesterképzés ideje beleszámít.
A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje, abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítványt, oklevelet Magyarországon egyenértékűnek elismerték. A felsőfokú külföldi résztanulmányok ideje abban az esetben minősül szolgálati időnek, ha azt magyar felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.
Abban az esetben tehát, ha az igénylő a külföldi felsőfokú tanulmányokat nem fejezte be vagy nem kerültek beszámításra hazai felsőfokú oktatási intézmény tanulmányi idejébe, akkor Magyarországon nem lehet figyelembe venni szolgálati időként.
A felsőfokú képesítéshez kapcsolódó magasabb fokozat megszerzése érdekében folytatott PhD-képzés időtartama is szolgálati időnek számít, ha a tanulmányokat nappali tagozaton folytatták.
Szintén tanulmányi időként kerül figyelembevételre az 1998. január 1-je előtt ösztöndíjas doktorjelölt, vagy ösztöndíjas aspiránsjelölt képzés időtartama. Ebben az esetben az ösztöndíj járulék alapjául szolgáló jövedelemnek minősült, ezért ebben az esetben nem az ösztöndíjas doktori tanulmányok folytatására irányuló tanulói jogviszony, hanem a járulékfizetés alapozza meg a tanulmányok címén történő szolgálati idő elismerését.
A szakmunkástanuló idő szolgálati időnek minősül
A szakképzések esetében 2020. január 1-től a tanuló és a képzőhely között munkaviszony jön létre. A tanuló munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, ezért a munkaviszony időtartama kerül szolgálati időként elismerésre.
Szakiskolai tanulmányok időtartama abban az esetben ismerhető el szolgálati időként, ha külön megállapodás alapján a tanulókra a biztosítási jogviszony kiterjedt. Ilyen például az egészségügyi szakiskolában folytatott tanulmányok időtartama, amely szolgálati időként legkésőbb az 1975. március 1-jéig megkezdett tanulmányok esetében ismerhető el.
Szakközépiskolák esetében csak a nyári gyakorlat időtartama ismerhető el szolgálati időként, ha a járulékfizetés igazolt.
A két éves rendőr szakközépiskola második tanéve szolgálati időnek számít, mivel ebben az esetben próbaidős kinevezéssel hivatásos állományú jogviszony jön létre.
A szakképzési törvény hatálya alá tartozó tanulóviszony – 1998. január 1. előtt – tanulószerződéssel, tanulókönyvvel, oklevéllel bizonyítható, az 1998. január 1. - 2019. december 31. közötti időszakban a nyugdíjjárulék levonásának ténye fizetési jegyzékkel, a gazdálkodó szervezet igazolásával bizonyítható. A nyugdíjjárulék alapját a tanulószerződésben meghatározott díj képezte.
A nyugdíjmegállapító szervvel köthető megállapodásban szolgálati idő szerzése céljából járulékfizetés vállalható:
A fenti esetekben akkor ismerhető el a megállapodással szerzett szolgálati idő, ha a járulék megfizetése is megtörtént.
A nyugdíjra jogosító szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatósági eljárás keretében adategyeztetési eljárásban, vagy a ellátás iránti igény elbírálása esetén határozatban ismeri el, melynek során a teljes életpálya alatt szerzett szolgálati idő kivizsgálásra kerül.
Ezzel kapcsolatos információt a Nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás elnevezésű tájékoztatóban szerezhet.
A szolgálati idő naptári naponként kerül elismerésre, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.
Aki tehát egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban állt, és egy naptári napon két vagy több munkáltatónál is dolgozott, többlet szolgálati időt ezzel nem szerez.
Az egészségügyi dolgozók esetében - a megállapított tényleges szolgálati időn túl – kiegészítő, időtartam nélküli szolgálati időként ismerhető el – 2004. május 1-jét követően – a heti 48 órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésnek átszámított időtartama. Ez alapján 8 óra többletmunkavégzés további 1 nap szolgálati időt eredményez. A többletmunkavégzést az egészségügyi dolgozó munkáltatója igazolja.
Hozzátartozói nyugellátás esetén a felsőfokú oktatási intézmény nappali képzésében folytatott tanulmányok időtartama a képzés időpontjától függetlenül szolgálati időnek minősül.
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, ezért általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb szolgálati időt szerez a nyugdíjigénylő, annál magasabb százaléka lesz az induló nyugdíj a nyugdíj alapját képező nettó átlagkeresetének.
Abban az esetben, ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj összegének a kiszámításához.
Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani.
Ha az arányos szolgálati idő feltételei fennállnak, az arányosításra vonatkozó szabályokat a következő jogviszonyok esetén kell alkalmazni:
Az arányos szolgálati idő szabályainak alkalmazása azt eredményezi, hogy eltérő tartamú szolgálati időt kell az ellátásra való jogosultság megállapításához és az ellátás összegének a kiszámításához alkalmazni.
A nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati időt a jogszabály határozza meg. Öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz pl. 20 év szolgálati idő szükséges. Annak megállapításához, hogy az igénylő jogosult-e öregségi nyugdíjra, az elismert szolgálati idő teljes tartama figyelembe vételre kerül. Ha a jogosultsághoz szükséges minimális szolgálati idővel rendelkezik az igénylő, akkor sor kerülhet a nyugdíj összegének a kiszámítására. Ehhez már az arányos szolgálati időt kell felhasználni, ha volt olyan időszak 1996-ot követően, amikor a járulék alap nem érte el a minimálbért.
Forrás:Magyar Állam Kincstár
