2024. november 25., hétfő
Katalin névnapja
Katalin névnapja
A 2024-ben tavasszal március 31-én 2:00 órakor kell az órákat átállítani. ⏰ Ekkor 1 órával előre kell tekerni, vagyis 3:00 óra lesz. Ez azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alszunk.
A nyári időszámítás október 27-én ér véget, vagyis ezen a hétvégén vasárnap kora reggel 3:00 órakor az órákat 1 órával vissza kell állítani. Vagyis egy pillanat alatt 2:00 óra lesz és nyerünk egy órát ezen az éjszakán és egy órával többet alhatunk.
Az Európai Unióban 2018-ban döntöttek az óraátállítás 2021-es eltörléséről. A tagállamoknak 2021-ig kellett volna konszenzust teremteniük a nyári vagy a téli időszámítás végleges bevezetéséről. A megegyezés elmaradása miatt 2024-ben is alkalmazni kell az óraátállítást.
Az óraátállítás eltörlésének ügye továbbra is napirenden van, de egyelőre nem született végleges döntés.
Az óraátállítás – a nyári időszámítás bevezetése és a tél végi visszaállítás gyakorlata – egy olyan rituálé, ami évente kétszer megosztja a világot. Annak ellenére, hogy ma már szinte természetes része életünknek, kevesen tudják, hogy ez a szokás milyen hosszú és változatos történettel rendelkezik, amely az ipari forradalomig nyúlik vissza.
Az óraátállítás ötlete először Benjamin Franklin nevéhez fűződik, aki 1784-ben, Párizsban tartózkodva, egy vicces hangvételű cikket írt, amelyben azt javasolta, hogy az emberek korábban keljenek fel, hogy jobban kihasználják a napfényt és így takarékoskodjanak a gyertyával. Franklin javaslata azonban inkább csak egy elmefuttatás volt, semmint komoly terv.
A modern nyári időszámítás ötletét először George Vernon Hudson új-zélandi entomológus vetette fel 1895-ben, aki több napfényre vágyott a munka utáni órákban, hogy több időt tölthessen kedvenc hobbijával, a rovarok gyűjtésével. Hudson javaslata azonban csak csekély figyelmet kapott.
Az első tényleges bevezetés az első világháború alatt történt, amikor Németország és szövetségesei 1916-ban bevezették a nyári időszámítást, hogy csökkentsék a villamos energia használatát, így támogatva az ipari termelést. A szövetséges országok hamarosan követték a példáját, és az évek során számos más ország is átvette ezt a gyakorlatot.....
Az óraállítás történetérőlszóló cikk a videó után folytatódik
Azonban az óraátállítás nem mindenhol vált állandó gyakorlattá. Sok országban – különösen, ahol az évszakok változása kevésbé drasztikus – eltörölték, vagy soha nem is vezették be. A világ néhány részén az energia megtakarítása már nem releváns érv, míg más helyeken továbbra is fontos szerepet játszik az óraátállítás.
A mai napig az óraátállítás érvényben marad sok országban, bár folyamatos viták övezik. Ellenzői szerint a gyakorlat zavarokat okoz az emberek biológiai órájában, növeli a szívbetegségek és a balesetek kockázatát. Támogatói azonban hangsúlyozzák a hosszabb nappali órák pozitív hatásait, például a kisebb energiafogyasztást és a jobb mentális egészséget.
Az óraátállítás története tehát több mint egy egyszerű időmérési gyakorlat története; ez egy összetett és változó társadalmi gyakorlat története, amely tükrözi az emberi innováció és alkalmazkodóképesség képességét, valamint azt, hogy milyen mértékben vagyunk hajlandóak megváltoztatni életünket a természetes és mesterséges környezetünkkel való egyensúly érdekében
A mai napig az óraátállítás érvényben marad sok országban, bár folyamatos viták övezik. Ellenzői szerint a gyakorlat zavarokat okoz az emberek biológiai órájában, növeli a szívbetegségek és a balesetek kockázatát. Támogatói azonban hangsúlyozzák a hosszabb nappali órák pozitív hatásait, például a kisebb energiafogyasztást és a jobb mentális egészséget.
Az óraátállítás története tehát több mint egy egyszerű időmérési gyakorlat története; ez egy összetett és változó társadalmi gyakorlat története, amely tükrözi az emberi innováció és alkalmazkodóképesség képességét, valamint azt, hogy milyen mértékben vagyunk hajlandóak megváltoztatni életünket a természetes és mesterséges környezetünkkel való egyensúly érdekében.
