Az utóbbi évek egyik legfontosabb magyar dokumentumfilmje a „80 dühös újságíró”, amely rövid, mégis rendkívül sűrű formában mutatja be az Orbán-kormány médiapolitikáját és hatalmi működését. A film középpontjában az Index szerkesztőségének története áll, és azon keresztül tárja fel, hogyan alakult át Magyarország politikai és médiarendszere az elmúlt másfél évtizedben. A történet mindössze néhány perc alatt felvázolja azt a folyamatot, amely sokak szerint egy ígéretes demokráciából az Európai Unió egyik hibrid politikai rendszerévé formálta az országot.

A film narratívája 2010-hez tér vissza, amikor Orbán Viktor pártja, a Fidesz, elsöprő győzelmet aratott a választásokon. A parlamentben megszerzett kétharmados többség kulcsfontosságú politikai eszközzé vált.
A kétharmad nem csupán törvényhozási fölényt jelentett. A magyar politikai rendszerben ez az arány lehetővé teszi:
az alkotmány módosítását,
a választási rendszer átalakítását,
az állami intézmények vezetőinek kinevezését.
A film értelmezése szerint a kormány ezt az erőfölényt arra használta, hogy átalakítsa a politikai játékszabályokat, és saját embereivel töltse fel a kulcsfontosságú intézményeket.

A történet egyik kulcsszereplője Simicska Lajos, Orbán Viktor korábbi szövetségese és egykori kollégiumi barátja. A film bemutatja, hogy miközben Orbán Viktor a politikai térben szerepelt, Simicska a gazdasági és médiarendszer átalakításán dolgozott.
A modell lényege a film szerint három pillérre épült:
gazdasági nyomásgyakorlás,
strómanokon keresztüli tulajdonszerzés,
médiafelületek befolyásolása.
Ennek eredményeként néhány év alatt jelentős részben átalakult a magyar médiapiac. A film állítása szerint 2014-re a médiapiac jelentős része már kormányközeli szereplők kezébe került, ami alapvetően megváltoztatta a politikai kommunikáció terét.
Ebben a környezetben különösen fontos szerepet kapott az Index.hu, amely sokáig az egyik legnagyobb független online hírportál volt Magyarországon. Az Index cikkei gyakran határozták meg a közbeszédet, és számos korrupciógyanús ügyet tártak fel.
A film szerint a portál tulajdonosi szerkezete idővel bonyolult konstrukcióvá vált. A kiadó cég fölé egy alapítványi rendszer került, amelynek célja az volt, hogy a szerkesztőség független maradhasson politikai és gazdasági befolyástól.
A működés azonban egy kritikus ponton mégis külső szereplőktől függött: a reklámbevételeket kezelő cég finanszírozta a szerkesztőség működését. Ez a konstrukció később kulcsfontosságú tényezővé vált az Index történetében.
A film egyik legdrámaibb fordulata a 2015-ben kirobbanó Orbán–Simicska konfliktus, amely alapjaiban rendezte át a politikai és gazdasági erőviszonyokat.
A két korábbi szövetséges között nyílt hatalmi harc kezdődött:
Simicska médiabirodalmával támadta a kormányt,
a kormány gazdasági eszközökkel gyakorolt nyomást.
A konfliktus következtében Simicska vállalkozásai elvesztették az állami megrendelések jelentős részét, és az egykor rendkívül befolyásos üzletember fokozatosan eltűnt a közéletből.
A dokumentumfilm szerint a következő években a kormányzati kommunikáció és a médiapiac szerkezete tovább változott. Új tulajdonosi körök jelentek meg, és egyre több sajtóorgánum került kormányközeli üzleti szereplők kezébe.
A film értelmezése alapján 2020-ra a médiapiac nagy része egyetlen politikai irányhoz kötődő struktúrába szerveződött, miközben a köztereken megjelentek a politikai kampányok részeként működő plakátkampányok is.
A történet végpontja az Index szerkesztőségének válsága, amely a finanszírozási struktúra megváltozásával kezdődött. A reklámbevételeket kezelő cég vezetésében történt változások után a szerkesztőség egyre nagyobb nyomást érzett.
A film szerint a konfliktus végül oda vezetett, hogy az Index újságíróinak jelentős része felmondott, ami példátlan esemény volt a magyar sajtótörténetben. Ez a pillanat vált a „80 dühös újságíró” történetének kiindulópontjává.
A „80 dühös újságíró” nem csupán egy szerkesztőség történetét meséli el. A dokumentumfilm a magyar médiarendszer átalakulását, a politikai hatalom működését és a sajtószabadság kérdését vizsgálja.
A film jelentősége abban áll, hogy:
rövid, mégis átfogó képet ad a magyar politikai rendszerről,
bemutatja a média és politika kapcsolatának mechanizmusait,
személyes történeteken keresztül teszi érthetővé a folyamatokat.
A „80 dühös újságíró” című film egy olyan történetet mutat be, amely túlmutat egyetlen szerkesztőség sorsán. A dokumentumfilm segítségével a nézők megérthetik, hogyan alakult át a magyar médiarendszer, a politikai hatalom és a nyilvánosság szerkezete az elmúlt években.
Akik szeretnék jobban megérteni az Orbán-kormány működésének hátterét, valamint a független sajtó szerepét Magyarországon, azok számára a film fontos és gondolatébresztő élményt nyújthat a mozivásznon.