Sorozatgyilkos cinkotai rém

A kegyetlen magyar sorozatgyilkos, akit sosem kaptak el!

A kegyetlen gyilkosságokra csak 1916-ban derült fény, de akkor annyira lázba hozta a kétfrontos háborút vívó Osztrák-Magyar Monarchia újságíróit, hogy még Karinthy Frigyest is elküldték Cinkotára riportot írni. Kiss Béla rémtetteit sosem sikerült teljesen felderíteni. Állítólag nem is 7, hanem legalább 24 nővel végzett, mások szerint a háború után hamis papírokkal New Yorkba menekült, ahol még a '30-as években is látták. Akárhogy is történt, a cinkotai bádogos ma már ugyanúgy része a popkultúrának, mint Hasfelmetsző Jack: még horrorfilm is készült az életéről.

Kiss Béla a hazai kriminalisztika egyik leghírhedtebb alakja. A cinkotaiak egyszerre büszkék és dühösek rá, amiért híressé tette Budapest XVI. kerületét, ráadásul az asszonyirtó bádogos történetét sokan sokféleképp mesélik. Ezt az áldatlan állapotot elégelte meg évekkel ezelőtt két lelkes urbanista. Réz György a Széchényi Könyvtárban és a Bűnügyi Múzeumban kutakodva, 1916-os újságcikkek alapján mutatta be Kiss Béla rémtetteit a Kertvárosi Helytörténeti Füzetekben. A kiadványsorozat szerkesztője, Benedek Ágnes pedig szinte minden évben egy izgalmas várostúrán mutatja meg, hol élt a nőfaló sorozatgyilkos.

Kiss Béla egyetlen ismert fényképe

A véres vőlegény és a borzalmak tanyája

100 évvel ezelőtt sem kellett félteni az újságírókat: Blikket és Borsot megszégyenítően bulváros címekkel adták el heteken keresztül Kiss Béla rémtetteivel a lapot. A szociáldemokrata Népszavától a Kis Újságon át a korszak patinás hírlapjáig, Az Estig minden újság egymásra licitált a címekkel, amikben így emlegették "a borzalmak tanyáján", Cinkotán kegyetlenkedő sorozatgyilkost: Elvetemült asszonyirtó szörnyeteg! A cinkotai kékszakáll! Az asszonyirtó vámpír! A cinkotai hullagyűjtő! Állat-ember! Véres vőlegény! A cinkotai rémregény bestiája!

Kiss Béláról a korabeli visszaemlékezések szerint senki sem sejtette, milyen bestiális dolgokat művel éjszakánként a szerelmi légyottjai alatt és után. Az 1877-es születésű, izsáki férfi 1905-ben költözött ki Cinkotára a VIII. kerületből, hogy ott egy elcsapott patikussegéddel, Nagy Jánossal közösen bádogosműhelyet nyisson a Kossuth Lajos utca 40-ben, nem messze a mai HÉV-állomástól.

Kissnél gyakoriak voltak a hölgyvendégek, és mindig leeresztett redőnyök mögött töltötte az éjszakát - de valahogy senkinek sem tűnt fel, hogy a cinkotai vasútállomásról csak a házába kíséri a nőket, vissza Pest felé soha.

Kisst az első világháború kitörésekor, 1914-ben besorozták a Monarchia seregébe. Ekkor már legalább hét, más források szerint huszonnégy (vagy még több) gyilkosságon volt túl, a lebukását azonban 1916-ban is csak egy véletlennek köszönhette. A Kossuth utcai ház ugyanis egy Kresinszky Márton nevű budapesti gondnokhoz került. Az épület nagyon lerobbant állapotban volt, ezért május 9-én fel akarta újítani Takács Istvánnal közösen, akinek a ház utcafrontján volt gyógyszertára (de ugyanebben az épületben volt Silberstein fűszerüzlete és a Cinkotai Polgári Kaszinó is).

Kresinszky és Takács vakolóanyagot és nádat kerestek a munkához, amikor eszükbe jutott, hogy a hadba hívott bádogos fáskamrája biztos tele van ilyesmivel, neki meg úgy sem kell onnan semmi, ezért egy kőművessel leverték a lakatot Kiss bűntanyájának ajtajáról. Odabent négy nagy, leforrasztott bádoghordókat találtak, és mivel a patikus azt gyanította, hogy Kiss ezekben az ő gyógyszertárából kilopott karbolt rejtette el (más korabeli források szerint azt hitték, benzin van bennük, amit majd jó pénzért eladhatnak Pesten), felnyitotta az egyiket.

AZ ELSŐ HORDÓBAN EGY FELISMERHETETLENSÉGIG ELTORZULT, OSZLADOZÓ NŐI HOLTTESTET TALÁLTAK, DÚS, ARANYSZŐKE HAJJAL

- adta hírül Az Újság május 10-i száma, miután híre ment a szörnyű felfedezésnek. A patikus Takácsnak ugyanis eszébe jutott, hogy az udvari disznóól mellett három ugyanilyen hordót látott, és azokat is meglékelték. Mivel mindegyikből hullaszagot éreztek, azonnal értesítették a cinkotai főjegyzőt, aki szólt a fővárosi detektíveknek.

A megtalált hét áldozat:

1. Varga Katalin (I. hordó): Egy cinkotai vendéglősnél szolgáló lány, akinek a bádogos rövid udvarlás után házasságot ígért. 1912-ben elindult Pestre, soha többé nem látták. 
2. Pesadik Júlia (II. hordó): A meztelen holttest Kiss Béla élettársáé volt, akitől két lánya is született (ezért valószínűleg nem igaz az a népszerű hipotézis, hogy a bádogos az impotenciája miatt, bosszúbol ölte meg a nőket). 1900 és 1906 között éltek együtt Budapesten a Rottenbiller utcában.
3. Tóth Mária (III. hordó): A második meztelen holttest egy 26 év körüli, kapolcsi szakácsnőé volt, akit Kiss 1906-ban fojtott meg, hogy ellophassa az ékszereit.
4. ismeretlen nő (IV. hordó): Az Újság helyszíni beszámolója szerint egy idős asszony a szoknyája alapján a lányát, Fekete Esztert ismerte fel benne, de ezt a hivatalos iratok már nem említik.
5. Tóth Margit (V. hordó): 37 éves kávémérés-tulajdonos, akitől Kiss házassági ígérettel 900 koronát csalt ki, majd 1906-ban megölte. Eltűnése után a nő anyja egyből a bádogost gyanúsította meg, és feljelentést is tett ellene, ám a rendőrök nem foglalkoztak vele.
6. Kukán Katalin (VI. hordó): 27 évesen halt meg. Kiss 1600 koronát vett el tőle, a lányt keresőknek pedig azt hazudta, Katalin terhes lett tőle, ezért visszautazott a falujába szülni.
7. Händler Mária (VII. hordó): A meztelen, 16 éves szakácsnőt csak egy ing takarta, ráadásul a kegyetlen cinkotai rém egy halva született csecsemővel együtt rejtette el a hordóban.

 A cinkotai kékszakáll...üzletszerű szerelmi levelezés

Az Est szerint Kiss Béla házában a ponyvaregények és a vegytani kézikönyvek mellett nőket ábrázoló fotókat és legalább 500, képeslapra írt szerelmes levelet találtak a nyomozók. Ezekben összesen 174 nő tett neki házassági ajánlatot, ő pedig 71 lánynak ígérte meg elképesztően gyatra helyesírással, hogy heteken belül elveszi őket feleségül. Kiss Béla gyilkossági módszere ugyanis az volt, hogy az 1905 és 1914 között feladott újsághirdetéseivel

MINDIG A NÁLA KICSIT IDŐSEBB, NAIV, VIDÉKRŐL BUDAPESTRE KÖLTÖZÖTT, SANYARÚ SORSÚ, SZEXUÁLISAN KIÉHEZETT CSELÉDEKET CSÁBÍTOTTA EL, akiknek az esetek többségében nagyon messze laktak a hozzátartozói, vagy már nem is éltek. Így a titkos cinkotai légyottok után megfojtott asszonyokat általában senki sem kereste. A sorozatgyilkos életét kutatók szerint a hordók 1916-os megtalálása és az eset címoldalakra kerülése után összesen 60 eltűnt nő hozzátartozója jelentkezett a nyomozóknál, hogy talán az ő rokonuk is az áldozatok között van egy, még elő nem került hordó mélyén.

KISS BÉLÁT AZONBAN SOHA SEM KAPTÁK EL, PEDIG A PEST KÖRNYÉKI FŐÜGYÉSZSÉG 3000 KORONA VÉRDÍJAT TŰZÖTT KI A FEJÉRE.
A Vöröskereszt hivatalos értesítése szerint, amit Az Est le is közölt 1916. májusában, a cinkotai rémmel 1915. február 5-én tífusz végzett Valjevóban, egy szerb hadifogolytáborban. A holttest beazonosítása azonban elmaradt, mert a fertőzésveszély miatt a szerbek egy jeltelen tömegsírba dobták a monarchia katonáit. A jelentés csak 1916-ban jutott el Budapestre, a rendőrség pedig megelégedett ennyivel, és lezárta a nyomozást.

Sokan látták a 60 éves Kisst!

Faragó Ottó a Magyar sorozatgyilkosok (1900–2012) című könyvében rendőrségi archívumokra hivatkozva még több olyan esetet említ, ahol Kiss Bélát felismerték az emberek az utcán:

Az egyik áldozat exbarátja már a nyomozás után jelentette a budapesti rendőröknek, hogy látta Kisst a Margit hídon.
1924-ben a francia idegenlégió egyik dezertőre a francia rendőrségnek számolt be egy Hofmann nevű társáról, aki a megfojtott szerelmeivel dicsekedett. Ám mire a magyar rendőrség idáig jutott a Kiss utáni hajszában, az illető már megszökött a légióból.

1934-ben egy magyar újságíró New Yorkban látta Kiss Bélát.

A New York-i magyarok szerint 1936-ban Kiss állítólag házfelügyelőként dolgozott a Sixth Avenue-n egy bérházban, ahol egy hatvanas éveit taposó, unalmas alakként ismerte mindenki.

Kiss nem is halt meg a Nagy Háborúban?

Azt, hogy Kiss Béla nem halt meg Szerbiában, hanem kicserélte az iratait egy elhunyt bajtársával, és a hamis személyazonossággal a háború után álnéven csavargott a nagyvilágban, már 1916 májusában is meglebegtette a sajtó. Az Est újságírója például lejegyzett egy olyan esetet, miszerint a mindig szavahihető Makarecz Iván szakaszvezető és Kiss József komáromi vártüzér 1915. november 7-én együtt mulatozott Győrben a cinkotai gyilkossal. Makarecz bizonyítékként a naplóját is megmutatta a hatóságoknak, amiben a kor bevett szokása szerint mindent alaposan feljegyzett, mégsem indult az ügyben nyomozás.

A Kis Újság arról írt 1916. májusában, hogy egy Vörös vezetéknevű őrmester, aki a vagongyárba volt beosztva őrségbe, felismerte az újságban a cinkotai sorozatgyilkost. Azt állította, a férfi Subasits Lajos néven 20 napig a vagongyárban dolgozott, mint hadimunkás. Állítását egy Csillagné nevű győri asszony is igazolta: 20 napig lakott nála egy Subasits nevű férfi, aki végig intim levezést folytatott a Pesten élő állítólagos feleségével. Ezzel az üggyel sem foglalkoztak a nyomozók.

Horrorlegenda lett a cinkotai rémből!

Kiss Béla már 1916-ban megjelent a ponyvairodalomban. Az áldozatok május 14-i temetésére kitóduló pesti tömeg szurtos virágárus gyerekektől vehette meg kis daloskönyvek formájában a cinkotai rablógyilkos válogatott rémtetteit.

A híre természetesen külföldre is eljutott, mivel a magyar detektívek Bécsben és az Egyesült Államokban is nyomoztak utána egy ideig. Hírhedt kegyetlenkedése XX. század végére színpadi drámaírókat, punkbandákat és rockzenészeket ihletett meg, több angol nyelvű oldalon is megtalálható a vezetéknevét, a szerelmes leveleit és a bűntetteit összemosó gyilkos szóvicc, a Kiss of Death. A vhs-kazettás sorozatgyilkosokkal külön filmes zsánert elszabadító Hollywoodban pár éve egy filléres horrorban is felbukkant. Így a cinkotai fojtogató most már ugyanolyan klasszikus mozirém, mint kollégái: a prostikra vadászó Hasfelmetsző vagy a bikinis bombázókat felaprító Jason Voorhees-Mike Myers-Freddy Krueger trió.

(Forrás:Index) (Fotók forrása:Wikipédia)