2024. május 20., hétfő
Bernát, Felícia névnapja

Szabadság 2024 - Éves szabadság kalkulátor - Hány nap szabadság jár? Szabadnapok száma 2024

2023-10-25 20:03 | Nézettség: 2232
Tudod hány nap szabadság jár adott életkorban a dolgozónak 2024-ben? Szabadnapok, szabadságok jogi háttere. a 2024-ben évente szabadnapokkal kapcsolatban mindent megtudhat a hatályos törvények alapján és a Szabadság 2024 kalkulátor segítségével kiszámolhatja hány nap szabadság illeti meg a naptári évben. Megismerheted az éves szabadság 2024 kalkulátort. Ki mikor és mennyi szabadságot vehet ki? Mitől függ a szabadnapok száma

Az alábbi anyag az "Munka Törvénykönyve" (a továbbiakban: Mt.) szabadságra vonatkozó rendelkezéseinek elemzését tartalmazza.

Ez a jogszabály 2013. január elsejétől lépett életbe, és alapvetően meghatározza a munkavállalók szabadságára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

Paragrafus törvény jogszabály

Munka Törvénykönyve - Az alapok

Hatályba lépés és a szabályozás természete

2013 január elsejével lépett hatályba a Munka Törvénykönyve, amely a munkaviszonyra vonatkozó előírásokat tartalmazza.

E jogszabály két fő iránymutatást hoz: az alapján, hogy a munkaszerződés általában csak a munkavállaló javára térhet el a törvénytől, míg a kollektív szerződés mindkét irányban eltérhet tőle, azaz a munkavállaló hátrányára is. Azonban vannak kivételek, amelyek megszorítják ezt a szabályt. A törvény előírhatja az eltérések teljes tilalmát, lehetővé teheti a felek egyéni megállapodását a munkavállaló hátrányára, vagy csak a munkavállaló javára történő eltérést engedhet. Általánosságban elmondható, hogy a kollektív szerződés csak azoknál a szabadságra vonatkozó szabályoknál térhet el, amelyek szabadnapok vagy pihenőidők kiadásával kapcsolatosak.

szabadság hétvége

Jogosultság a szabadságra

Szabadság fogalma

A szabadság célja a munkavállaló pihenése és regenerálódása. Általában a tényleges munkaidő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben. Azonban a törvény kivételeket is meghatároz, amelyek esetén a munkavállaló jogosult szabadságra, akkor is, ha nem dolgozik. Ezek a következők:

  • Munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama (ilyen például a pihenőnapok, pihenőidők vagy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő).
  • A szabadság időtartama.
  • A szülési szabadság időtartama.
  • A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja.
  • A naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség.
  • A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama.
  • A munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama.

Az új Mt. megszorításokat hozott a tényleges munkavégzés nélkül szabadságra jogosító időtartamok körében. Például, a betegség miatti keresőképtelenség és a tartalékos katonai szolgálat teljes időtartamára már nem jár szabadság, de bevezetett új jogosultságok is, például a reprodukciós eljárás és az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat időtartama.

szabadság

Szabadság időpontja

A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkaviszony az év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a munkavállaló részére az arányos rész jár, és a fél napot elérő töredéknapot teljes munkanapként (szabadságnapként) kell kezelni.

szabadság mértéke

Szabadság mértéke

A szabadság két részből áll: az alapszabadságból és a pótszabadságokból. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, de vannak pótszabadságok is, amelyeket különböző kritériumok alapján lehet igényelni:

  • Életkor után járó pótszabadság, amely az életkor előrehaladtával növekszik.
  • Gyermek után járó pótszabadság, amely a gyermek születésének évében és a gyermek 16. életévét betöltéséig jár mindkét szülőnek.
  • Az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság.
  • A fiatal munkavállalóknak járó pótszabadság.
  • A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalók pótszabadsága.
  • Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozók pótszabadsága.
  • A rehabilitációs szakértői szerv által megállapítottan legalább 50% mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalók pótszabadsága.

szabadság kritérium

Az alábbiakban látjuk, kinek és mikor mennyi szabadság jár:

Alapszabadság: 20 munkanap

Életkor után járó pótszabadság:

  • 25 éves kortól: 1 munkanap
  • 28 éves kortól: 2 munkanap
  • 31 éves kortól: 3 munkanap
  • 33 éves kortól: 4 munkanap
  • 35 éves kortól: 5 munkanap
  • 37 éves kortól: 6 munkanap
  • 39 éves kortól: 7 munkanap
  • 41 éves kortól: 8 munkanap
  • 43 éves kortól: 9 munkanap
  • 45 éves kortól: 10 munkanap

gyerek szabadság

Gyermek után járó pótszabadság (mindkét szülőnek jár):

  • Egy gyermek után: 2 munkanap
  • Két gyermek után: 4 munkanap
  • Kettőnél több gyermek után: 7 munkanap

Fogyatékos gyermek esetén:

  • Minden gyermekenként: 2 munkanap

újszülött születés

Az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság:

  • Legkésőbb a születést követő második hónap végéig: 5 munkanap
  • Ikergyermekek születése esetén: 7 munkanap

fiatal férfi

Fiatal munkavállalóknak (18 év alatt): 5 munkanap

Föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalók számára: 5 munkanap

Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalóknak: 5 munkanap

Legalább ötven százalékos egészségkárosodással rendelkező munkavállalóknak: 5 munkanap

Megjegyzés: A gyermek pótszabadságára vonatkozóan azok a munkavállalók jogosultak, akik saját háztartásban nevelik vagy gondozzák a gyermeküket, és a fogyatékos gyermekre vonatkozó rendelkezés a magasabb összegű családi pótlékot kapó gyermekekre alkalmazandó.

Az új Mt. több új pótszabadságot is bevezetett, például a fogyatékos gyermekek után járó pótszabadságot, az ikergyermekek esetén járó pótszabadságot és az egészségkárosodás miatt járó pótszabadságot.

nyílvántartás naptár

Szabadság kiadása és nyilvántartása

A szabadság kiadása a munkáltató jogosultsága, de a munkavállalót is be kell vonni a döntésekbe. A szabadságot legalább 14 összefüggő naptári napra kell kiadni, de a felek megegyezhetnek eltérő időszakban. Az új Mt. lehetőséget ad a munkavállalóknak, hogy hét munkanap szabadságot részletekben vegyenek igénybe.

A szabadság kiadásának időpontját legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval. Az új Mt. eltörölte a munkavállalót terhelő bejelentési határidő alóli kivételt, de különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok esetén a munkavállaló mentesülhet a munkavégzés alól.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, de az új Mt. alkalmazkodott az egyenlőtlen munkarendben dolgozókhoz is. Ha nincs munkaidő-beosztás, akkor az általános munkarend (heti öt nap, hétfőtől péntekig) és a napi munkaidő alapján kell kiadni a szabadságot.

A szabadság megváltása csak a munkaviszony megszűnésekor engedélyezett, ha a munkáltató nem adta ki az arányos szabadságot. Az új Mt. már nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató visszakövetelje a munkabért a munkavállalótól, ha több szabadságot adott ki, mint amennyit a munkavállaló jogosult volt kapni.

Záró gondolatok

Az új Munka Törvénykönyve alapvetően meghatározza a munkavállalók szabadságára vonatkozó szabályokat. A törvény számos változást hozott az előző jogszabályhoz képest, amelyek a munkavállalók számára kedvezőbbek is lehetnek. Fontos, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók ismerjék és betartsák ezeket a szabályokat, hogy a szabadság kiadása és felhasználása zökkenőmentes legyen.

Szabadság Kalkulátor

Éves szabadság 2024 kalkulátor: hány nap szabadság jár adott életkorban a dolgozónak 2024-ben?


Felhasznált irodalom: Berke Gy. - Kiss Gy. - Bankó Z. - Kajtár E. - Kovács E.: Kommentár a munka törvénykönyvéhez. Budapest, 2012, CompLex Kiadó; Pál L. - Lőrincz GY. - Kozma A. - Pethő R.: Az új Munka Törvénykönyvének magyarázata. Budapest, 2012, HVG-ORAC

Kép és a videó forrása: https://www.youtube.com/watch?v=zttaPL1A3r4

További videók a témában