A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, ami szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal – például szigeteléssel – jelentősen csökkenthető. Magyarországon az épületek a legnagyobb energiafogyasztók, a teljes hazai energiafogyasztás* 32 százalékát az energiapazarló családi házak hűtése és fűtése adja.
A folyamatosan növekvő energiaárak mellett különösen fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával.
A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Az épületek 60-70 százalékában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még akár most télen is ezeket a felújításokat elvégezni, hogy ne az utcát fűtsük. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.
Szakszerű tervezéssel és kivitelezéssel rengeteget spórolhatunk
Ma már megfelelő szigetelés nélkül nem építhetők épületek. Egy családi ház szigetelése azonban nem olcsó, ezért érdemes néhány dologra odafigyelnünk. A munkálatokat akár egy évvel előbb is érdemes megtervezni, mivel az építőipari kapacitáshiány miatt nagyon nehéz megfelelő kivitelezőt találni. 2022-ben 35-40 ezer családi házat újítottak fel, az átadott újépítésű ingatlanok száma pedig az év végéig 30 ezerre nőhet, emiatt a jó szakembereket akár évekre előre leköthetik az építtetők.
A Knauf Insulation szakemberei szerint vannak olyan tipikus szigetelési hibák, amelyek miatt jelentősen csökken a hatékonyság. Az egyik ilyen, hogy az épületet kiszolgáló gépészet hőtechnikai méretezése elmarad, vagy pontatlan. Nem elég a falfelületet és falvastagságot figyelembe véve kiszámítani a szükséges, a szabványértéknek épp, hogy megfelelő anyag vastagságot, hanem a családi ház vagy épület egészét figyelembe véve kell méretezni azt. Ha pedig az ablakok nem a legkorszerűbbek, akkor azok cseréjével, javításával érdemes kezdeni a korszerűsítést, légtömörré téve az épületet. Ellenkező esetben a jó szigetelés ellenére sem érjük el a kívánt eredményt.
„Sokan azt sem veszik számításba, hogy nem csak a látható felületeket kell szigetelni. Egy betonlábazat földben levő része legalább ugyanolyan szigetelést igényel, mint egy falszerkezet. A falnak nem csak a függőleges felületét kell szigetelni, hanem a tetősík alatti részt is, mert azon kívül, hogy ott szökik el a meleg, a hőmérsékletkülönbség miatt hőhíd keletkezik és penészesedés alakulhat ki” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
Nagyon fontos az anyagok, rendszerek kiválasztása. Az egyik legnagyobb hiba, amit az építtetők és felújítók elkövetnek az, hogy különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek.
A rosszabb minőség, a pontatlan illesztés a szigetelés gyenge pontjává válhat, ahol páralecsapódás, penészedés alakulhat ki, sőt, akár le is eshet a termék. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig elveszítjük a vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók csak komplett rendszerekre vállalnak kötelezettséget.
Új építésű ingatlanok esetén tipikus hiba, hogy nem várják meg a falak kiszáradását. A szigetelés legnagyobb ellensége a víz. Tartós nedvesség hatására csökken a hőszigetelő képesség, másrészt befelé távozik a nedvesség, ami szintén a falak penészesedéséhez vezet.
Kárba vész a jó anyag is, ha hanyag a munka.