A márciusi kertészeti munkák között kiemelt szerepet kap az egynyári virágok vetése. Ezek a növények egyetlen szezon alatt fejlődnek ki, majd egész nyáron virágba borítják a kertet, az erkélyt vagy a virágágyást. A megfelelő időben elindított palántanevelés biztosítja, hogy a növények már a nyár elején erőteljesen fejlődjenek.
A korai vetés különösen fontos azoknál a fajoknál, amelyek lassabban indulnak fejlődésnek, vagy érzékenyebbek a tavaszi időjárásra.
A petúnia az egyik legismertebb egynyári dísznövény, amely gazdag virágzásával díszíti a kerteket és balkonokat. Magjai rendkívül aprók, ezért gyakran speciális vetőcsomagolásban kerülnek forgalomba, amely segíti az egyenletes elosztást.

A vetés során általában sejtálcát használnak, amelynek minden rekeszébe néhány szem mag kerül. A későbbi fejlődés során a legerősebb palánta marad meg. A vinka (kerti meténg) szintén népszerű választás, különösen azért, mert kiváló szárazságtűrő növény, és hosszú ideig virágzik.

A sóvirág magjai viszonylag nagyok, ezért könnyebben kezelhetők vetéskor. Ezeket általában sekélyen vetik, majd vékony homokréteggel fedik, amely segíti a csírázást és javítja a talaj levegőzését.

A bársonyvirág (büdöske) esetében eltérő vetési technika szükséges. A magokat mélyebbre, körülbelül 2–3 cm mélyre helyezik a talajba, és földdel fedik. Ez a növény erőteljesen fejlődik, és a kertben gyakran használják ágyásszegélyek vagy zöldségeskertek kísérőnövényeként.

A sikeres palántanevelés alapja a jó szerkezetű vetőközeg. Gyakran használt megoldás a kerti talaj és komposzt keveréke, amely megfelelő tápanyagot és vízmegtartó képességet biztosít.
A magvetés után az öntözés általában finom permetezéssel történik, hogy a víz ne mozdítsa el a frissen vetett magokat. Amikor a palánták megjelennek, már hagyományos öntözéssel is fenntartható a talaj nedvessége.
A gondosan elindított tavaszi virágvetés néhány hét alatt egészséges palántákat eredményez, amelyek később a szabadföldbe kerülve hosszú időn át díszítik a kertet.