2024. november 23., szombat
Kelemen névnapja
Kelemen névnapja
Egyetlen pár újraterjeszkedése esetén a populáció túl kicsi lenne ahhoz, hogy hosszú távon fenntartsa a faj túlélését. Az alacsony genetikai változatosság és a rokonok közötti kölcsönös szaporodás valószínűsíthető következményei nagyobb kockázatot jelentenek a recesszív genetikai rendellenességek kialakulására és öröklődésére.
Ezért az emberiség túléléséhez minimálisan 80-150 fős populációra van szükség, hogy biztosítsák a megfelelő genetikai változatosságot és csökkentsék a recesszív genetikai betegségek kialakulásának kockázatát. Ezenkívül az ilyen kis populációk életben maradásához szükséges élelmiszerforrásokat, vízforrásokat és életteret kell biztosítani számukra.
Tehát a Föld újbóli benépesítése két emberrel nem lenne fenntartható és nagyon kockázatos. Ennek ellenére a tudományos közösség folyamatosan kutatást végez az emberiség túlélési esélyeinek javítása érdekében, ideértve a kolonizációt más bolygókon és az űrutazást is.
A közeli rokonok közötti szaporodás, amelyet beltenyésztésnek nevezünk, genetikai kockázatokat hordozhat. Az emberi genom több mint 20 000 gént tartalmaz, és egy személy által hordozott összes gén variációkat tartalmaz, amelyek egyedi genotípust eredményeznek. Azonban ha két közeli rokon (például testvérek, szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák) egymással szaporodik, akkor a genetikai változatosság csökken, és nő a recesszív gének kockázata.
Az egészséges emberekben gyakran jelen vannak recesszív gének is, de mivel a recesszív gének csak akkor jelennek meg, ha az egyik szülőtől két azonos recesszív gént örökölünk, ezért az általában nem okoz problémát. Azonban amikor közeli rokonok közötti szaporodás történik, akkor a recesszív gének duplán jelenhetnek meg, ami növeli a recesszív gének által okozott betegségek és rendellenességek kialakulásának kockázatát.
Ezek a betegségek és rendellenességek közé tartoznak többek között az érzékeny bőrűség, a szem- és hallásproblémák, az intellektuális fogyatékosság, az örökletes rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, a vesebetegségek és az autoimmun betegségek.
A beltenyésztés során növekszik a homozigóta állapot kockázata is, amely azonos gének két példányának meglétét jelenti. A homozigóta állapotban a recesszív gének kifejeződése sokkal nagyobb kockázatot jelenthet, mert a két azonos recesszív gén együtt erősítheti az adott betegség vagy rendellenesség kialakulását.
Ezért fontos, hogy az emberek különböző génjeikkel és genomjaikkal szaporodjanak, hogy növeljék a genetikai változatosságot, és csökkentsék a recesszív gének kockázatát.
Azon hírességek közül, akiknek ismert, hogy beltenyésztés által okozott betegségekkel születtek, számos példa van. Az alábbiakban néhány ismert példát említek:
Európa királyi családjai, például a spanyol Habsburg dinasztia tagjai.
A Habsburgok több mint három évszázadon át következetesen egymás között házasodtak, és ennek eredményeként számos tagjuk érintett volt a Habsburg-jellegű állapotban, amelynek jellemzői közé tartozik:
A beltenyésztés és az azt követő genetikai betegségek miatt a spanyol Habsburgok dinasztikus hanyatlása és kihalása ismert.
Az egyiptomi fáraók között is voltak olyanok, akik beltenyésztés által okozott genetikai rendellenességekkel küzdöttek. Például a Tutanhamon néven ismert fáraó beltenyésztett szülei közül született, és az ő maradványaiban felfedezett deformitások a szakértők szerint ennek következményei lehetnek.
Az angol író, Charles Darwin is híres példa a beltenyésztés okozta problémákra. Darwin egy unokatestvéreivel kötött házasság révén hordozta a beltenyésztés miatti genetikai kockázatokat. Az ő írói karrierjének csúcspontján látása rosszabbodni kezdett, és számos egészségügyi problémája volt, amelyeket a beltenyésztés okozhat.
Ez csak néhány példa azok közül, akik a beltenyésztés által okozott betegségekkel vagy rendellenességekkel küzdöttek. Azonban fontos megjegyezni, hogy a genetikai rendellenességek sokfélesége miatt az ilyen problémákkal küzdő emberek széles skálája létezik, és ezeknek az embereknek a legtöbbje nem híres.
A történelemből és a modern időkből ismert emberek, akik beltenyésztett kapcsolatokból születtek:
Johann Sebastian Bach (német zeneszerző és orgonista) és első felesége, Maria Barbara Bach voltak unokatestvérek.
Karel II. (spanyol király) beltenyésztett szülők gyermekeként született, és az állítólagosan "isten által előre kijelölt" házasságok hosszú sorozata következtében számos genetikai betegséggel született leszármazottjaik.
Az egyiptomi fáraó Tutanhamon unokatestvéreivel kötött házasság révén született, és ennek eredményeként számos genetikai rendellenességet hordozott.
Charles II. (angol király) beltenyésztett kapcsolatból született, és az ő esetében is számos genetikai rendellenesség mutatható ki.
Queen Victoria (brit uralkodó) és férje, Albert herceg unokatestvérek voltak.
Haemophilia (véralvadási zavar) a brit királyi családban is megjelent, amelynek több tagja beltenyésztett házasságokból született.
Ezek csak néhány példa a beltenyésztett kapcsolatokból származó hírességekre, de sok más példa is létezik a történelemből és a kortárs világból.
A Habsburg dinasztia tagjai, akik beltenyésztett kapcsolatok révén születtek:
I. Fülöp spanyol király (I. Fülöp Habsburg) unokatestvéreivel házasodott, és az ő esetében is megfigyelhetők voltak az olyan genetikai rendellenességek, mint az állkapocsdeformitás, a sántaság és a mentális retardáció.
II. Rudolf osztrák főherceg és unokahúga közötti kapcsolatból született, és számos egészségügyi problémával küzdött, köztük epilepszia és depresszió.
III. Károly spanyol király (III. Károly Habsburg) beltenyésztett kapcsolatokból származó leszármazottainak számos genetikai rendellenessége volt, például mandulai problémák, skorbut, köszvény és ismeretlen bőrbetegségek.
Ezek csak néhány példa a Habsburg dinasztia beltenyésztett kapcsolataiból származó leszármazottaira. A dinasztia többi tagja között is voltak olyanok, akik beltenyésztett kapcsolatok révén születtek, és akiknek egészségi állapota szenvedett.
Az ő utódaikról azonban nincsenek jelentések genetikai betegségekről. Azonban fontos megjegyezni, hogy a császári család egyéb tagjainak egészségi állapota igen változó volt, és számos genetikai rendellenességet találtak a dinasztia tagjai között.
Például Rudolf főherceg, Ferenc József és Sisi fiának, számos egészségügyi problémája volt, beleértve az epilepsziát, amely az anyai ágon öröklődik. Az öröklődő vonások miatt a családban gyakran előfordultak mentális betegségek is.
Az osztrák családban a mandula-problémák, a porfíria (a vér betegsége), a sántaság és a skorbut is előfordult.
Az is érdekes, hogy Rudolf főherceg egyik lehetséges oka a depresszió és öngyilkosság volt az öröklött betegség és a családi ág körülményei.
Összességében a Habsburg dinasztia tagjai között az egészségi állapotok változóak voltak, és az unokatestvérekkel történő házasságok, amelyek a családban gyakoriak voltak, hozzájárulhattak az egészségi problémák és genetikai rendellenességek előfordulásához.
