A szakértők becslése szerint a tudományos felfedezések 30-50 százaléka valamilyen módon véletlenszerű volt.
A gyufa
Sokan elgondolkodunk azon, milyen lehetett az élet az elektromosság vagy az internet előtt , de képzeljük el a gyufa előtti életet. Bizony bizony, most nagyítóról és tűzkövekről beszélünk
A gyufát egy brit gyógyszerésznek és az ő piszkos keverőpálcájának köszönhetjük. 1826-ban John Walker észrevett egy száradt csomót a keverőpálca végén, miközben vegyszerkeveréket kevert. Amikor megpróbálta lekaparni, voilà, a darab pálca lángra lobbant..
A mályvaszín
Az 1850-es évek előtt a hétköznapi ruhák általános színeinek palettája kifejezetten szürke volt. A festékek ekkoriban még szinte csak természetes anyagokból készültek. Növények, levelek, gyökerek, ásványok és rovarok segítségével szép árnyalatokat lehetett létrehozni, de ezek a színek legtöbbször halványak voltak és könnyen fakultak. Mindez 1856-ban változott meg, amikor a 18 éves kémia szakos hallgató, William Perkins a malária kezelésére szolgáló mesterséges kinin előállításán dolgozott, és ehelyett egy sáros kátrány-maradványt talált. Közelebbről megvizsgálva egy lenyűgöző színt vett észre: az anyag lila.
A Penicillin
Bár az antibiotikumok elterjedtségük és túlzott használatuk miatt rossz hírnévre tettek szert, az élet elfőttük megfékezhetetlen fertőzésekkel volt tele. A penicillin volt az első antibiotikum a világon, ez a felfedezés 1929-ben történt, amikor egy fiatal bakteriológus, Sir Alexander Fleming éppen rendet rakott a laboratóriumában. Miután szabadságon volt, visszatért a munkahelyére, és azt találta, hogy egy Staphylococcus baktériumokat tartalmazó Petri-csészét fedetlenül hagyott; és észrevette, hogy a tenyészeten lévő penész sok baktériumot elpusztított.
A Mikrohullámú Sütő
A jövő újszerű, ultramodern, sci-fi konyhai eszközei közül kevés olyan figyelemre méltó, mint a mikrohullámú sütő. A technológiát, amely amely nagy terhet vett le minden háziasszony válláról, nem beszélve az agglegényekről, az 1940-es években fedezték fel, amikor az amerikai Raytheon vállalat a radarvédelemben használt háborús magnetroncsöveken dolgozott.
A műanyag
Bár léteztek korábban is szerves anyagokból előállított műanyagok, az első teljesen szintetikus műanyagot 1907-ben találták fel, amikor Leo Hendrik Baekeland véletlenül megalkotta a bakelitet. Kezdeti törekvése az volt, hogy feltalálja a sellak helyettesítőjét, amely egy drága termék, amelyet a délkelet Ázsiában élő lakktetü hagy hátra maga után a fákon.
A röntgen
1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus éppen egy katódsugárcsővel bütykölt, a régebbi képcsöves televízióktól a neoncsövekig mindenben használt foszforeszkáló elektronáramlással, amikor észrevette, hogy egy bárium- platinum cianiddal bevont papírdarab világítani kezd a szobában.