2025. Április 12., szombat
Gyula névnapja
Gyula névnapja
Az arany az emberiség egyik legrégebbi és legnagyobb becsben tartott értékmérője. Évezredek óta használják fizetőeszközként, státuszszimbólumként és díszítőelemként. Napjainkban pedig egyszerre tekintünk rá befektetési eszközként és a legnemesebb ékszeralapanyagként. De mi történik pontosan, amikor az aranyból ékszer készül, majd az elhasználódott vagy divatjamúlt ékszer újra nyersanyagként tér vissza a folyamat elejére? A 4 Gold budapesti központjában bemutatott gyártási folyamaton keresztül nyerhetünk betekintést ebbe az izgalmas és precíz iparágba.
Az ékszerkészítés első lépése a megfelelő ötvözet előállítása. Mivel a színarany (24 karátos) túlságosan puha, önmagában nem alkalmas tartós ékszerek készítésére. Ezért különböző fémeket – leggyakrabban ezüstöt, rezet vagy palládiumot – adnak hozzá, hogy keményebb és ellenállóbb legyen. Az így létrejött anyag lehet például 14 karátos (585 ezrelékes) vagy 18 karátos (750 ezrelékes) arany.
A különböző karátú aranyakat és ötvözőanyagokat pontosan kimért arányban kemencében olvasztják össze, majd az olvadékot formába öntik. Ez az úgynevezett öntvény, amelyből a továbbiakban lemezeket, huzalokat vagy más félkész termékeket készítenek, attól függően, hogy milyen ékszer lesz belőle.
Miután az ötvözet elkészült, a tervezők és ötvösök munkája következik. A tervezők a legújabb divatirányzatokat, illetve az egyéni megrendelői igényeket követve álmodják meg a darabokat. Az ötvösök pedig a lemezekből és huzalokból kézzel formálják meg az ékszereket: kalapálják, fűrészelik, forrasztják, polírozzák, míg végül megszületik a kész mű.
A minőség ellenőrzésére szolgál a fémjelzés, amely hivatalosan is igazolja az arany tisztaságát. A különböző országok különböző fémjeleket használnak, de Magyarországon is szigorú szabályok érvényesek.
A jelenlegi gazdasági környezetben, amikor az arany ára történelmi csúcsokat dönt, megnőtt a jelentősége a becsüsök munkájának is. Az ékszerbecsüsök nemcsak az ékszerek értékét határozzák meg, de hamisítványokat is kiszűrnek. Manapság különösen elterjedtek az olyan trükkök, mint a részben aranyozott, de belül más fémből készült ékszerek, vagy az aranynak látszó, de nemesfémet alig tartalmazó ötvözetek.
A megbízható becsüs különbséget tud tenni a valódi és a hamis arany között, és segíthet a vásárlóknak vagy eladóknak pontos értékmeghatározásban.
A megunt vagy sérült ékszerek gyakran nem vesznek el: a használt aranyat beolvasztják, és visszanyerik belőle a tiszta nemesfémet. Ezt a folyamatot finomításnak nevezik, amely során a szennyező anyagokat eltávolítják, így újra színarany (vagy színezüst) jön létre.
A finomított aranyból készülhet:
granulátum, amelyet új ékszerek gyártásához használnak fel,
befektetési aranytömb, amely pecséttel és tanúsítvánnyal ellátva kerül a befektetők kezébe.
A körforgás tehát folyamatos: az arany új formákban, új célokkal, de változatlan értékkel él tovább.
Az arany élete egy körforgás, amelyben a nyersanyagból műalkotás, a műalkotásból pedig ismét értékes nyersanyag válik. A folyamat során az ötvözés, öntés, tervezés, becsüsmunka és újrahasznosítás mind szigorú szakmai szabályok és kifinomult mesterségbeli tudás alapján történik.
A 4 Gold budapesti központja remek példája annak, hogyan lehet az évezredes aranyművességet a modern technológiával és befektetői szemlélettel ötvözni.
Ajánlott videók és cikkek a témában a Videolista.hu oldalán:
– Így készül az aranyékszer – teljes folyamat bemutatása
– Hamis arany ékszerek felismerése szakértő szemmel
– Befektetési arany vásárlása – mire figyeljünk?
