2024. november 21., csütörtök
Olivér névnapja
Olivér névnapja
Az Év Hala Magyarországon választás a Magyar Haltani Társaság kezdeményezésére indult el 2010-ben. A kezdeményezés célja az, hogy felhívja a figyelmet néhány halfaj fontosságára és esetleges veszélyeztetettségére.
A Magyar Haltani Társaság egy olyan társaság, amelyben a természetes vizek halainak kutatásával foglalkozó szakemberek és azok, akik az édesvizeink és halaink védelméért kiállnak, összefognak. A társaság fő feladata a Kárpát-medence természetes vizeiben élő halak faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatásainak elősegítése, az eredmények és tapasztalatok megosztása a közösséggel, valamint az édesvizek halpopulációjának megóvása és fejlesztése. Emellett fontosnak tartják az ismeretterjesztést ezen a területen, valamint a magyar haltani szaknyelv és a hagyományok ápolását.
A következőkben bemutajuk melyik három hal nyerte az elmúlt három év szavazását.
2023-ban az Év Hala Magyaroszágon választást a lápi póc nyerte.
A lápi póc egy apró termetű, tömzsi testalkatú hal, amelynek teste kissé hosszúkás és oldalról lapított. Az állat farokúszója kerekded, a mellúszók szintén kerekdedek, és képes az úszósugarakat önállóan mozgatni. Ezek a különleges tulajdonságok adták neki a "kutyahal" elnevezést, bár a köznyelvben ismert ribahal, pócikhal és bobály néven is. A testén található pikkelyek relatíve nagyok az ő testéhez képest, és a barnás alapszínt egy fémesen csillogó aranysárga csík díszíti az oldalán. A hal enyhén felfelé álló szájában apró fogacskákból álló kefefogazat található, amely segít neki a bolharákok, rovarlárvák vagy halivadékok zsákmányolásában.
Az élőhelye főként dús növényzettel borított mocsarakban és lápokban található. Szaporodása tavasszal történik, miután jellegzetes násztáncot jár le, ahol a nőstény az ikrahalmaz fölött őrködik. Sajnos a vízszabályozási munkálatok miatt az állománya jelentősen csökkent mind élőhelyének zsugorodása, mind hazai állományainak mérete tekintetében. A túlélő példányok ma elszigetelten élnek, holtágakban, tőzeglápokban, sekély tavakban, kisebb vízfolyásokban és csatornákban. A lápi póc további fennmaradását veszélyezteti a gyakori száraz időszakok és a Kelet-Ázsiából származó inváziós amurgéb.
A lápi póc természetvédelmi szempontból rendkívül értékes, fokozottan védett, őshonos halünk, aminek eszmei értéke minden egyes példánynál 250 000 Ft.
A 2022-es választásnak a nyertese a bodorka volt.
A bodorka egy kisebb termetű hal, melynek testhossza legfeljebb 15-20 centiméter lehet. A narancssárga-vöröses szemgyűrűje és az alsó úszók hasonló színei miatt könnyen felismerhető, még a kevésbé gyakorlott szemek számára is. Szája csúcsba nyílik, és hát- és hasúszója egy vonalban ered, ami alapján megkülönböztethető a hasonló megjelenésű vörösszárnyú keszegtől. Ívási időszakban főként a hínárnövényzet biztonságos helyeit keresi fel az ikrák lerakásához.
A fiatal egyedek táplálékában először planktonszervezetek szerepelnek, majd később férgek, rákok és rovarlárvák. A bodorka szinte mindenhol megtalálható, kivéve a hegyvidéki patakokat és gyors áramlású folyókat. Gyakran szolgál ragadozóhalaink táplálékául, kiváló célpontja a horgászoknak az első horgászélmények során.
A nagyobb példányokat gyakran fogják keszeghorgászatok alkalmával, és gyakran használják csalihalnak a ragadozóhalas horgászatok során is. A hazai horgászrekord 1,9 kilogramm (2000) súlyú bodorkát rögzített. Gasztronómiai szempontból rendkívül finom ételt készítenek belőle, például sűrűn beirdalják, paprikás lisztben forgatják meg, majd forró olajban kisütik.
A világos pikkelyek miatt Herman Ottó még ónos jásznak nevezte el a jászkeszeget, amely ezüstös színű pontyfélékhez tartozik. Az alsó úszói általában rőtes-pirosas színűek, ami miatt gyakran összekeverik a bodorkával vagy a vörösszárnyú keszeggel. A jászkeszeg pikkelyei azonban apróbbak, és az oldalvonalán mindig 55-nél több található, míg a másik két fajnál ez a szám 50 alatt van.
Táplálékát főként az üledékben élő gerinctelen állatok, férgek és puhatestűek alkotják. A jászkeszeg faj, amely preferálja az áramló vizeket, de gyakran megtalálható olyan tavakban is, ahol a víz rendszeresen megújul, például a Tisza-tóban. A Balatonban azonban ritkábban fordul elő. Az ívásuk késő tavasszal történik, ezért április 15-től május 31-ig tilos a fogásuk. Az ikrákat általában a sóderes mederfenékre vagy a vízi növényzetre rakják.
A jászkeszeg közepes méretű hal, aminek a minimális fogási mérete 20 cm, de a 30 cm feletti példányok sem ritkák. Húsa szálkás, de kellemes ízű. A hazai horgászrekord egy példány esetében 3,86 kg (1995).
Felsorolás szintján nézzük a korábbi évek magyarországi halait
Németországban hosszú hagyománya van az "Év Hala" cím odaítelésének. A választást először 1984-ben tartottaák, azóta is a Német Sporthorgász Szövetség (Verband Deutscher Sportfischer e. V., VDSF) szervezi. Ebben a folyamatban különböző társadalmi szervezetek és kuratóriumok vesznek részt, amelyek az év során nemcsak a halakat, hanem az év állatfajait, rovarait és növényeit is megválasztják.
Ezzel a kezdeményezéssel a figyelmet ezekre az élőlényekre irányítják, és hangsúlyozzák az adott fajok jelentőségét, tulajdonságait, valamint esetleges veszélyeztetettségüket.
Az 2012. évben rendhagyó választás történt, mert nem egy konkrét halat választottak meg, hanem az ingolafélék (Petromyzontidae) családját. Ez a halcsalád különösen érzékenyen reagál a környezetszennyezésre, és parazita életmódjuk miatt sok helyen ellenségként tekintenek rájuk a halgazdálkodásban. Ennek következtében a család állományainak jelentős része veszélyeztetett lehet.
Nézzik mely halak voltak az adott év nyertesei 1984 óta. Zárójelben a halfaj latin neve.
Ausztriában 2002 óta rendezik meg az év hala választást, hasonló elvek mentén mint a többi országban: cél, hogy felhívják a figyelmet az adott halfaj jelentőségére vagy esetleges veszélyeztetettségére. 2014-ben az év hala a kecsege (Acipenser ruthenus) volt, míg 2015-ben, a 2003 utáni második alkalommal, a 2015-ös év hala a paduc (Chondrostoma nasus) lett.
2019-ben aveszélyeztetett nemes rák elég ok volt arra, hogy az „Év Hala” választást a gerinctelenekre is kiterjesszék.
Csakúgy mint hazánkban, Svájcban is 2010-ben indult útjára a z "Év Hala" választás a Svájci Halászati Szövetség kezdeményezésére. 2014-ben a kiválasztott hal a botos kölönte (Cottus gobio) volt, míg 2015-ben az év hala a lazac (Salmo salar) lett.
