Magyarországon megtalálható védett halak listáját illik, mondhatni kötelező ismerni egy horgásznak. Ez nyilván a horgászvizsgán is kötelező tétel.
Nagyon leegyszerűsítve azért, hogy állományuk fennmaradjon, esetleg erősödjön. Ha nem figyelünk oda, akkor gyermekeink már ezeket a halakat maximum a könyvekből fogják ismerni. Nyilván az is probléma, ha egy ifjúsági horgász nem fog német vagy magyar bucót, de a realitás inkább az, hogy sem kecsege, sem széles kárász nem akad egész életében a horogra. (Pontosan ezért nyilvánították ezt a két fajt is egész évben nem foghatónak, hogy megmaradjon az állományuk)
Jövőre is gondoló horgászként külön figyelmet kell fordítanunk a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajokra, egyrészt, ha véletlenül horogra, vagy hálóba akadnak, akkor vissza kell őket engednünk, másrészt cselekedeteinkkel óvni kell ezen fajokat a kipusztulástól, segítve az állományaik gyarapodását.
Érdekességképp megemlítjük, hogy az első védett halak listája 1974-ben jelent meg, azóta sajnálatos módon egyre több halfaj kerül fel a különböző védettségi listákra. Nyilván ezzel a szemlélettel összhangban a halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletei fokozott szigorral védik a Magyarországon őshonos és állományukban veszélyeztetett halfajokat.
A jelenlegi jogszabályi hátteret a (133/2013. (XII. 29.) VM rendelet és a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet biztosítja. Ez a két rendelet szól részletesen a nem horgászható halfajokról és azok állományáról.
Az alábbi listában szerepelnek hazánk védett halai, zárójelben a latin nevük, a név után pedig feltüntettük a halak természetvédelmi értékét. A fokozottan védett halfajokat egy külön listába rendeztük, ahol a hal jellegzetességeiről is olvashattok.
Hazánk halfaunájában a több mint 86 halfajból 37 természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj található. A következőkben bemutatjuk az oltalom alatt álló halfajok képviselőit (zárojelben a latin név)
Ezek a halfajok általában még ritkábbak, így még több figyelmet kell fordítanunk a védelmükre. Általánosságban megfogalmazva a fokozottan védett kategóriába tartoznak azok a fajok, amelyek védelméhez külön célzott, szervezett beavatkozás szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak.
Áttekintve a lenti természetvédelmi értékeket (amely egyben a bírság minimális értéke is a hal kifogása esetén) világosan láthatjuk, hogy számottevően magasabb tételekkel „honorálják” ezeknek a halaknak az elpusztítását.
A szabályozási hátteret meghatározó rendelet is különbséget tesz védett és fokozottan védett állatfajok között. Amint láttuk védett halak esetén 5 000-től 50 000 forintig terjed a természetvédelmi érték, míg ezen halfajok esetében ez az összeg 100 000, illetve 250 000 forint között változik.
Azonban arra érdemes odafigyelnünk, hogy akár a védett, vagy fokozottan védett faj elpusztítása esetén a természetvédelmi érték többszörösét kell fizetni bírságként, tehát a bírság mértéke nem egyezik meg a természetvédelmi értékkel.
Dunai ingola (Eudontomyzon mariae) 100.000 Ft
Vladykov-ingola (Eudontomyzon vladykovi) 100.000 Ft
Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) 250.000 Ft
Kárpáti márna (Barbus carpathicus) 100.000 Ft
Bihari márna (Barbus biharicus) 100.000 Ft
Homoki küllő [Gobio kesslerii (Romanogobio kesslerii)] 100.000 Ft
Felpillantó küllő [Gobio uranoscopus (Romanogobio uranoscopus)] 100.000 Ft
Lápi póc (Umbra krameri) 250.000 Ft
A Lápi póc a Magyar Haltani Társaság szavazásán a 2023-as év hala lett a három jelölt közül.
Dunai galóca (Hucho hucho) 100.000 Ft
Magyar bucó (Zingel zingel) 100.000 Ft
Német bucó (Zingel streber) 100.000 Ft
Reméljük ezzel a kis összefoglalóval segítünk eligazodni kicsit jobban a védett és fokozottan védett halak világában. Nagy örömünkre már a kecsege, széles kárász mellett a vágó durbincs is a „nem fogható” kategóriába került, így a kevésbé felkészült versenyzők jóvoltából nem kerül partra sem a széles durbincs, sem a selymes durbincs.
Bízunk benne, hogy folyóinkban, tavainkban a jövőben egyre több védett hal, mint a fürge cselle, nyúldomolykó, szivárványos ökle lápi póc, réti csík, tiszai és vagy dunai küllő lesz megtalálható, vagy esetleg a német bucó, magyar bucó vagy a vaskos csabak is megmutatja majd magát.
Nem bánnánk azt sem, ha a Tiszában elszaporodna a tiszai ingola, vagy a Dunában a dunai galóca, vagy akár a dunai ingola.
Külön köszönet, Sallai Zoltánnak az ország egyik legismertebb halbiológusának, aki cikküket lektorálta és fényképeit rendelkezésünkre bocsátotta.
Végül pedig mutatunk nektek egy 10 éves videót, melyben az egy évtizeddel ezelőtti védett halakat mutatják be fényképekkel és a Nagy Ho-ho-ho horgász című rajzfilm zenéjére. Lehet összehasonlítani, hogy mennyit változott a természetvédelmi érték és mely halak kerültek be vagy le a védett halak listájáról.