Bálint György, ismertebb nevén Bálint Gazda, a magyar közélet egyik meghatározó alakja volt. Pályafutása során kertészmérnökként, írónak, szerkesztőként, médiaszemélyiségként, újságíróként és politikusként is tevékenykedett, valamint a mezőgazdasági tudományokban is elismert szakember volt.
1919-ben született Gyöngyösön, ahol kertészmérnöki végzettséget szerzett. A második világháború idején őt is elérte a konfliktus kegyetlensége; Mauthausen és Gunskirchen koncentrációs táborokban töltött idő után 1945-ben sikerült megszöknie. Életében örökké szégyenkezett, mert ő túlélte, mások viszont nem voltak ilyen szerencsések.
A háború utáni években Bálint György a kertészet iránti szenvedélyének élt. Több mint négy évtizeden át volt jelen a Magyar Televízió képernyőjén, ahol az "Ablak" című műsor állandó szakértőjeként szerepelt. Ebben az időszakban számos könyvet és szakcikket is publikált.
Bálint Gazdaként vált országosan ismertté és kedveltté. Televíziós műsorai és írásai révén generációk kertészeti tudását gyarapította, praktikus tanácsaival és kedves modorával meghódítva a nézők és olvasók szívét.
Bálint György tevékenysége messze túlmutatott a kertészkedésen; nemzeti ikonná vált, aki a magyarokhoz való közelítésével, humorával és természet iránti rajongásával hagyott mély nyomot. 2020-ban, századik életévében távozott az élők sorából, de tanításai és a kertészet iránti lelkesedése tovább él.
Bálint György emlékét számos díj és elismerés őrzi, és a Bálint Gazda Kertje ma is nyitva áll a látogatók előtt, ahol életművével és a kertészkedés szeretetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Bálint György, az ország kertésze, nem csak egy kertész volt, hanem egy igazi nemzeti hős, aki az őszinte emberi értékek és a természet tiszteletének fontosságát hirdette. Személyisége és bölcsessége továbbra is inspirálja a jövő nemzedékeit.
Miért szégyenkezik Bálint György a holokauszt miatt?
Bálint György, aki széles körben Bálint Gazdaként ismert, 1942-ben került munkaszolgálatra, majd a második világháború alatt a mauthauseni és gunskircheni koncentrációs táborok borzalmai között találta magát.
A tábort élete egyik legnehezebb időszakaként élte meg, ahol kimerítő fizikai munkára kényszerült, éhezés és betegségek között. 1944-ben tífuszban szenvedett, amelyből csodával határos módon felgyógyult. A holokausztban elszenvedett traumák mély nyomot hagytak benne, éveken át nem is beszélt a történtekről. Büntudata volt amiatt, hogy túlélte a borzalmakat, míg sokan mások nem.
Csak az 1990-es években kezdett el nyíltan beszélni a múltjáról, megosztva tapasztalatait a közönséggel. Bálint György bátorsága, hogy szembenézett a holokauszt retteneteivel és beszélt a túlélők bűntudatáról, fontos üzenetet közvetít: a múlt szörnyűségeit sosem szabad elfelejteni, és mindannyiunk kötelessége az áldozatokra emlékezni, valamint küzdeni a gyűlölet és megkülönböztetés minden formája ellen.
Mint sok más túlélő, Bálint György is küzdött a szégyenérzettel, amely a holokauszt utóhatásaként gyakran előfordul. Az ilyen traumák feldolgozása időt és rengeteg bátorságot igényel. Bálint György, a túlélők hangjaként, igazi hős volt, akinek emlékezete továbbra is inspirációként szolgál.