2025. Április 1., kedd
Hugó névnapja
Hugó névnapja
Teresztenye, egy alig néhány tucat fős falu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az utóbbi években nemcsak természeti szépségeivel, hanem egyre inkább jogi és társadalmi kérdéseket felvető helyzetével hívta fel magára a figyelmet. A nyilvánosság előtt ismertté vált: a településen nem mindenki vásárolhat szabadon ingatlant – a polgármester jóváhagyása szükséges a beköltözéshez. A döntés eredményeként évekig nem éltek roma származású emberek a faluban, ami komoly kérdéseket vet fel az egyenlő bánásmódhoz, a tulajdonhoz fűződő joghoz, valamint az önkormányzati hatáskörök határaihoz kapcsolódóan.
A Magyarország Alaptörvénye értelmében minden magyar állampolgárnak joga van szabadon megválasztani lakóhelyét. Az ingatlanvásárlás, illetve a beköltözés jogi szempontból magánügy: ha valaki megvásárol egy házat, és rendelkezik a szükséges anyagi háttérrel, az önmagában elegendő ahhoz, hogy ott éljen. Elvileg. Teresztenyén viszont a gyakorlat másként alakult: a helyi önkormányzat és a polgármester gyakorlata alapján a lakóingatlan megvásárlása csak a polgármester jóváhagyásával vált elfogadottá.
Ez a gyakorlat semmilyen hivatalos jogszabályban nincs lefektetve, és több alkotmányos alapelvvel is szembe mehet, különösen azzal, amely szerint diszkrimináció tilos származás, nem, vallás vagy bármely más alapon.
A sajtóban is megjelent információk szerint évekig nem tudtak roma származású emberek ingatlant vásárolni a faluban, mivel a polgármester ezt aktívan megakadályozta. Ez több kérdést is felvet:
Hol húzódik a határ a közösségi érdek és az egyéni szabadságjogok között?
Megteheti-e egy választott önkormányzati vezető, hogy egy teljes társadalmi csoportot kizár a közösségből?
Mi az állam, a bíróságok és a hatóságok felelőssége ebben a helyzetben?
Az ilyen gyakorlat sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot, és joggal vetődnek fel a faji alapon történő kirekesztés gyanújának kérdései.
Ingatlanjogászok és alkotmányjogászok egyaránt úgy vélik: az, hogy egy önkormányzat vagy egy polgármester „elvárásokat” fogalmaz meg a beköltözőkkel szemben, nem ütközik feltétlenül jogszabályba – de az, ha ezek alapján egyes személyeket vagy csoportokat kizárnak a vásárlásból, már súlyos jogsértés lehet.
A "nem illik a falu képébe" vagy a "nem akarjuk, hogy a közösség megváltozzon" típusú érvek gyakran burkolt diszkriminációs attitűdöt takarnak, amelyek ellen már léteznek jogorvoslati lehetőségek. Ilyen esetekben az Alapvető Jogok Biztosa, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, vagy akár az Egyenlő Bánásmód Hatóság (jelenleg a Kormányhivatal részeként) is eljárhat.
A „cigánymentes falu” kifejezés nemcsak jogi kérdés, hanem mély társadalmi konfliktus is. Többen nyilatkoztak úgy, hogy hiába szerettek volna házat vásárolni, a helyiek és az önkormányzat ellenségesen fogadták őket. Volt, aki így fogalmazott:
„Nem azért végeztem jogot, hogy egy polgármester mondja meg, hova költözhetek.”
Ez a mondat világosan mutatja: a jogállamiság iránti bizalom és a valóságban tapasztalható akadályok között hatalmas szakadék tátonghat.
Teresztenye esete emlékeztet arra, hogy a helyi közösségek önrendelkezése nem írhatja felül az állampolgári jogokat. A származás alapján történő kizárás nemcsak erkölcsi, hanem jogi szempontból is elfogadhatatlan. Bár az önkormányzatok bizonyos kérdésekben önállóan dönthetnek, az alaptörvény és a jogállamiság kereteit nem léphetik át.
A nyilvánosság és a jogi fellépés az egyetlen eszköz arra, hogy az ilyen kirekesztő gyakorlatok ne váljanak példává vagy normává más falvakban is.
Ajánlott videók és cikkek a témában:
Hogyan védi a magyar jog az ingatlanhoz való jogot? – Videolista.hu
Kirekesztés vidéken – társadalmi minták és válaszok – Videolista.hu
...
