2025. március 25., kedd
Irén névnapja
Irén névnapja
John F. Kennedy amerikai elnök 1963-as meggyilkolása máig az egyik legismertebb és legvitatottabb politikai gyilkosság a világon. Bár az amerikai kormány hivatalos álláspontja szerint Lee Harvey Oswald volt az egyedüli elkövető, évtizedek óta számos összeesküvés-elmélet kering az esetről. 2017-ben azonban Donald Trump, az Egyesült Államok elnökeként, a történelmi eseményhez kapcsolódó titkosított iratok jelentős részét nyilvánosságra hozta. A döntés felforgatta a közvéleményt, és új hullámokat indított el a merénylet valódi hátterének feltárásában.
A JFK-gyilkossággal kapcsolatos dokumentumok többségét az 1964-es Warren-jelentés alapján kezelte az amerikai kormány. Bár már ekkor is sokan megkérdőjelezték a jelentés hitelességét, az iratok titkosítása évtizedekre megakadályozta a nyilvános vizsgálatokat. A dokumentumokat eredetileg 25 évre titkosították, de a nemzetbiztonságra hivatkozva ezt később többször meghosszabbították.
A John F. Kennedy Gyilkossági Iratok Gyűjteményéről szóló törvény (JFK Records Act, 1992) előírta, hogy 2017-ig az összes iratot nyilvánosságra kell hozni, hacsak az elnök másként nem dönt. Trump azonban nem akadályozta meg a kiadást – sőt, elsőként döntött úgy, hogy engedélyezi a titkos akták egy részének feloldását.
A 2017-ben közzétett iratok több ezer oldalt tettek ki, melyek FBI, CIA, valamint egyéb kormányzati szervek belső jelentéseit tartalmazták. Ezek az iratok:
részletes információkat adtak Oswald utazásairól és kapcsolatairól, különösen a Szovjetunióhoz és Kubához fűződő viszonyáról,
új megvilágításba helyezték az amerikai titkosszolgálatok mulasztásait,
több dokumentum utalást tett arra, hogy a CIA már a merénylet előtt is követte Oswaldot,
felvetődött, hogy egyes CIA-ügynökök eltitkoltak információkat a Kongresszustól és a Warren-bizottságtól.
Bár konkrét, „döntő” bizonyíték a több elkövetős teóriákra nem került elő, a dokumentumok megerősítették, hogy az ügy körül rendkívül sok a hiányosság és az ellentmondás.
Donald Trump elnöksége alatt gyakran hangoztatta, hogy a „mély állam” működését vissza kell szorítani, és az amerikai népnek joga van az igazság megismerésére. A JFK-akták nyilvánosságra hozatala is e retorikába illeszkedett. Sokan azonban úgy vélik, hogy Trump politikai célokra használta fel a merénylet körüli feszültséget, hogy aláássa a titkosszolgálatokba vetett közbizalmat.
Tény ugyanakkor, hogy döntése precedenst teremtett: azóta a Biden-adminisztráció is további dokumentumokat oldott fel, így mára a JFK-merénylettel kapcsolatos akták több mint 90%-a elérhető a nagyközönség számára.
A történészek és összeesküvéskutatók körében óriási visszhangot váltott ki a dokumentumok részleges nyilvánosságra hozatala. Számos új könyv, dokumentumfilm és elemzés született az elmúlt években, amelyek az új iratok alapján próbálják újraértelmezni a gyilkosság körülményeit.
Fontos megjegyezni, hogy a dokumentumok nem feltétlenül bizonyítanak konkrét összeesküvést, viszont alátámasztják azt a régóta fennálló nézetet, hogy az amerikai kormány szándékosan tartott vissza információkat az események valódi hátteréről.
Donald Trump döntése, hogy nyilvánosságra hozza a John F. Kennedy elleni merénylet titkosított aktáit, történelmi lépés volt, amely megingatta a hivatalos narratívát. Bár a teljes igazság továbbra is homályban marad, a kiadott dokumentumok lehetőséget adnak arra, hogy a nyilvánosság és a történészek új szemszögből vizsgálják az eseményeket.
Az ügy nem zárult le, és talán soha nem is fog. Mégis, a nyilvánosságra hozatal fontos lépés volt egy olyan korszakban, amikor az állampolgárok joggal várják el, hogy a múlt rejtélyei ne maradjanak örökre titokban.
Ajánlott videók és cikkek a témában:
👉 Kennedy merénylet dokumentumfilm – Videolista.hu
👉 Miért titkosították JFK aktáit évtizedekre? – Videolista.hu
👉 Trump és a mély állam – teljes videóelemzés – Videolista.hu
