Egészséges-e kávét inni?

Mi is az igazi probléma, a kávé vagy a cukor?

Már a legelején tisztáznunk kell, hogy cikkünk és a kutatások szigorúan a kávéra vonatkoznak.

A cukor nem szükségszerű velejárója a kávénak, a kutatásokat különböző cukormennyiségekkel nehezen lehetne összehasonlítani. Ne feledjük a tudomány mai állása szerint civilizációnk legnagyobb ellenségei a finomított liszt és a cukor. Természetesen tehetünk cukrot, mézet a kávénkba, mert ezzel új ízek is kibontakoznak, de legyünk mértékletesek.

Legjobb, ha szemes kávét vásárlunk, így láthatjuk alapanyagunk minőségét. Sajnos az őrölt kávék és instant kávék pontos összetétele, a kávé minősége nehezen lekövethető (nem látjuk milyen szemekből őrölték). Sok esetben az instant kávék már eleve magas cukortartalommal bírnak.

Igaz, hogy a kávé jó hatással van a memóriára?
 

A kávéban található koffein olyan pszichoaktív vegyület, amely serkentőleg hat a szervezetünkre. A felszívódást követően a véráram segítségével az agyba jut, ahol többlépcsős mechanizmuson keresztül növeli bizonyos ingerületátvivő anyagok mennyiségét. Így az idegsejtek könnyebben ingerületbe hozhatóak, egyszerűbben fogalmazva izgatottabbak leszünk tőle. Több klinikai vizsgálat igazolja, hogy a koffein serkent bizonyos agyi tevékenységeket, többek között javítja a rövidtávú memóriát. 100g kávé fogyasztásáról osztrák kutatók kimutatták, hogy a kísérletben részt vevők memóriát igénybe vevő feladatok elvégzése közben jobban teljesítettek a kávét nem fogyasztott kontroll csoport résztvevőihez képest. Az azonban egyelőre nem világos, hogy a memóriára gyakorolt serkentő hatás mennyi ideig tart, illetve melyik emberben mekkora.

A kávé tápértéke és antioxidáns tartalma
 

A kávé (tej, tejszín nélkül) kb. 2-5 kalória energiát tartalmaz. Cukor hozzáadásával ez az érték ugrásszerűen megnő, ezért érdemes mértékletesen cukrozni a kávét. Az Amerikai Egyesült Államokban a kávé az antioxidánsok elsődleges forrása, a Scranton Egyetem kutatói szerint közel 1300 féle antioxidánst tartalmazhat. A kutatás vezetője azt mondja, hogy „az amerikaiak jóval több antioxidánshoz jutnak a kávé révén, mint egyéb élelmiszer forrásokból”. A tanulmány szerzői szerint a jótékony hatás napi egy-két csésze kávénál jelentkezik.

A megfelelő minőségű koffeinmentes kávé is közel azonos mennyiségű antioxidánst tartalmaz, mint a koffeines kávé.

Hogyan hat a kávé a szívre?
 

Egy holland vizsgálat - amely 13 éven keresztül követte nyomon 37000 ember kávé fogyasztási szokásait - megállapította, hogy a mérsékelt (napi 2-4 csésze) kávéfogyasztás mintegy 20%-kal csökkentette a kialakulható szívproblémákat azon emberekkel szemben, akik kevesebb vagy ennél nagyobb mennyiségű kávét fogyasztottak. A robustából készült kávénak magasabb a koffeintartalma és jobban megdobogtatja a szívet. Ha érzékenyebbek vagyunk, fogyasszunk alacsony koffeitartalmú magaslati arabica kávét, mely ízében is sokkal lágyabb.

Hogyan hat a kávé a májunkra?
 

Bizonyos gyakori betegségek, mint pl. a fertőző májgyulladás, vagy a máj elzsírosodása, elsődlegesen hatnak a májra. Ezen betegségek közül több a máj zsugorodásához vezethet, ami azt jelenti, hogy a máj saját szövete helyén kötőszövet kezd el kialakulni. Ez a folyamat azért káros, mert csökken a máj funkcióját ellátó szövet mennyisége, helyét átveszi egy olyan szövet, amely a máj funkcióit egyáltalán nem képes ellátni.

Vizsgálatokból az derült ki, hogy azon embereknél, akik több mint négy csésze kávét fogyasztanak naponta, akár 80%-kal is csökkenhet a máj zsugorodásának valószínűsége.

A kávé jelentősen megnöveli a fizikai teljesítőképességet.
 

A koffein serkenti az idegrendszer működését és jeleket küld a zsírsejteknek, hogy kezdjék el lebontani a testzsírt. Emellett a koffein növeli az adrenalin szintet, ami a „küzdj vagy menekülj” reakció kialakításáért felelős, melynek a segítségével a szervezetünk felkészül az intenzív fizikai megterhelésre. A koffein hatására a zsírsejtekből a zsír a véráramba kerül, így biztosítva a megfelelő mennyiségű tápanyagot a szervezet számára.

A kávé és a II-es típusú cukorbetegség összefüggései.
 

A II-es típusú cukorbetegség jelentős egészségügyi probléma, amely kb. 300 millió embert érint világszerte. A betegséget kétféleképpen szokták magyarázni: inzulin rezisztencia révén a vér cukorszintje emelkedik, vagy képtelen a szervezet megfelelő mennyiségű inzulin termelésére.

Eddig ismeretlen mechanizmus révén, a kávét fogyasztók körében kimutathatóan kisebb a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűsége. 18 tanulmány szerint, amelyben 457 992 egyént vizsgáltak, minden naponta elfogyasztott kávé csökkentette a II-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.

Mennyi és milyen kávé fogyasztása biztonságos?
 

A táplálkozással foglalkozó szakemberek véleménye szerint 1-2 csésze kávé az a mennyiség, amelynek még nincsenek negatív hatásai a szervezetre, de a pozitív hatásai már érzékelhetőek a legtöbb ember számára.

Az sem mindegy azonban, hogy az ember milyen kávét fogyaszt.

- A közepes pörkölésű kávé az a kávé minőség, amely arra lett „finom hangolva”, hogy a lehető legtöbb aromát őrizze meg a fogyasztó számára. Tápértékében is gazdagabb, mint egy túlpörkölt, jellemzően keserű ízű kávé, hiszen kevésbé vannak a kávészemekben lévő hőérzékeny tápanyagok káros hőhatásnak kitéve.

- A magaslaton termett arabica kávéknak van egy óriási előnyük, alacsonyabb a koffein tartalmuk, mint a robustának. Így a koffeintartalomra érzékenyebbek is bátran fogyaszthatják.

- Lehetőleg szemesen vegyük a frissen pörkölt kávét, így az alapanyag minősége is jobban ellenőrizhető. Az instantkávék gyakorta sok egyéb más összetevőt is tartalmaznak, például sok cukrot.