2026. május 6., szerda
Ivett névnapja
Ivett névnapja
A májusi virágvetés sok kertben háttérbe szorul, pedig ilyenkor még bőven van értelme új növényeket indítani. A magról vetett évelő virágok hosszú távon térülnek meg: nemcsak színt adnak a kertnek, hanem a rovarvilágot is gazdagítják, és évről évre visszatérhetnek.
A korán, februárban vagy márciusban vetett egynyáriak sokszor már július közepére elvirágoznak. Ha májusban is kerülnek magok a földbe, a kert változatosabb, hosszabb ideig díszítő és élővilágban gazdagabb lehet.
A májusi vetés különösen hasznos akkor, ha szárazságtűrő évelőket választunk, amelyek napos, jó vízelvezetésű helyen is szépen fejlődnek.
A videóban több olyan növény szerepel, amely jól illik egy természetközeli, virágos kertbe. Ilyen például a szirti ternye, az évelő sóvirág, a havasi iringó, a máriatövis, az évelő fátyolvirág és a kankalin.
A szirti ternye különösen hálás növény: jól bírja a hideget, tavasszal hosszú ideig virágzik, és napos, szárazabb fekvésben is szépen megmaradhat. A máriatövis kétéves gyógynövény, amely az első évben főként lombjával díszít, később pedig karakteres virágzatával is feltűnő lehet. A havasi iringó szintén mutatós, különleges megjelenésű évelő, amely jól illik szárazabb, napos kertrészekbe.
A magvetéshez praktikus megoldás a sejttálca, mert így könnyebb követni, melyik növény hová került, és a gyengébben kelő magoknál is van tartalék. Egy rekeszbe általában 2–3 mag kerülhet, később pedig a palánták ritkíthatók vagy szétültethetők.
A legtöbb ilyen virágmagot nem kell mélyre vetni. Elég körülbelül 1 centiméteres mélyedés, majd a magokat vékony földréteggel kell takarni. A házi komposzt vagy laza, jó szerkezetű föld segíti a csírázást, de a túl tömör közeg kerülendő.
A frissen vetett magok legnagyobb veszélye a kiszáradás. A tálcát érdemes alulról beáztatni: néhány percre vízzel töltött tálcába állítva a föld fokozatosan felszívja a nedvességet. Ezután a vetés akár egyszerű asztalon vagy védett kültéri helyen is tartható, nem feltétlenül szükséges üvegház.
A lényeg, hogy a föld egyenletesen nyirkos maradjon, de ne álljon folyamatosan vízben. A kelés időszakában a magoncok még érzékenyek, ezért a kiszáradás könnyen visszavetheti vagy teljesen megakadályozhatja a fejlődésüket.
Az évelő virágok vetése nemcsak esztétikai kérdés. A változatos virágzás több rovart vonz, ami a kert természetes egyensúlyát is segítheti. A hasznos rovarok jelenléte hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb legyen például a levéltetű, miközben a kert élőbbé, mozgalmasabbá és egészségesebbé válik.
A májusi évelő vetés tehát hosszú távú befektetés: lehet, hogy nem minden növény hoz azonnal látványos virágzást, de a következő években egyre gazdagabb, természetesebb és ellenállóbb virágoskert alakulhat ki.
