Fedezd fel Magyarország Legkisebb Településeit! Itt laknak a legkevesebben Magyarországon!

A magyarországi falvak néptelenedésének oka több tényező együttes hatásának eredménye.

Néhány főbb ok közé tartoznak:

1. Munkalehetőségek hiánya: A falvakban gyakran korlátozottak a munkalehetőségek, különösen a jól fizető és fejlődő iparágak terén. Sok fiatalnak nincs más választása, mint a városokba költözni a jobb munkalehetőségek reményében.

2. Infrastruktúra hiánya: Sok kisebb faluban hiányoznak azok az infrastrukturális létesítmények, amelyek vonzóvá tennék az ott élést. Hiányoznak az egészségügyi intézmények, oktatási lehetőségek, közlekedési kapcsolatok és egyéb alapvető szolgáltatások.

3. Korszakváltások és modernizáció: A mezőgazdaság és a hagyományos foglalkozások változása miatt sok faluban elveszítik az emberek a megélhetésüket. A modern technológia és gépek előretörése megváltoztatta a mezőgazdasági termelés módját, kevesebb munkaerőre van szükség, ami a falusiak elvándorlásához vezethet.

4. Szociális és kulturális tényezők: A fiatalabb generációk gyakran vonzódnak a városi életmódhoz, mivel ott találnak több szórakozási lehetőséget, kulturális eseményeket, oktatási intézményeket és társadalmi eseményeket. A falusi közösségek gyakran öregednek és csökkennek, ami miatt a fiatalok nehezebben találnak közösséget és érdeklődési körüket.

5. Ingatlanpiaci tényezők: A városokban gyakran magasabbak az ingatlanárak, míg a falvakban olcsóbbak. Ez néhány embert arra ösztönözhet, hogy a városból vegyen olcsóbb ingatlant a falvakban, de emiatt néhány falusi lakos számára nehéz lehet tartani a lépést az ingatlanpiaci változásokkal.

6. Közlekedési nehézségek: Sok falu nehezen megközelíthető tömegközlekedéssel, ami problémákat okozhat az ott élőknek a munkába járás és a közlekedés terén.

7. Kiszolgáltatottság és elszigeteltség: A falvak elszigeteltebbek lehetnek a városokhoz képest, ami egyesek számára vonzó lehet, de mások számára kiszolgáltatottságot és kevesebb lehetőséget jelenthet.

Ezen tényezők együttesen járulhatnak hozzá a magyarországi falvak néptelenedéséhez. Az állami és civil szervezeteknek fontos szerepe lehet abban, hogy a falvakat vonzóbbá tegyék a fiatalok és családok számára, például fejlesztésekkel, támogatásokkal és programokkal.

A legkisebb falvak a magyar vidéken - TOP 5 válogatás

Friss adatok alapján mutatjuk be Magyarország legkisebb településeit, ahol mindössze pár lakos él. Ezek a falvak egyedülálló természeti környezetben fekszenek, és varázslatos szépségükkel hódítanak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben közzétette a 2022. október 1-jén mért népességszámokat. Az ország összlakossága ekkor 9 millió 604 ezer fő volt. A létszám összehasonlítása sokszor relatív kérdés, hiszen az 1870-es népszámlálás idején az ország jelenlegi területén mindössze 5 millióan éltek. Azóta a magyar népesség száma nőtt, majd a 80-as évektől folyamatosan csökkent. Az oka a halálozások számának a születések számát meghaladó mértékű növekedése. Az elmúlt 11 évben a KSH legfrissebb népszámlálási adatai szerint a csökkenés mértéke elérte a 464 ezer főt. Ugyanakkor érdekesség, hogy a bevándorlás is enyhítette ezt a tendenciát. Évente körülbelül 130 ezer halálozás történt, de a Covid-19-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben ez a szám 141, illetve 156 ezer főre emelkedett.

Egyes megyékben drámai módon érezhető a népességcsökkenés. Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követi Pest megye 1 millió 339 ezer fővel. A legkisebb lakosságú megyénk Nógrád, ahol mindössze 183 ezer főt regisztráltak. A legutóbbi népszámlálást követően két megyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt a lakosság, de a többi területen, beleértve a fővárost is, fogyatkozik a népesség. Pest megye a legnagyobb növekedést tapasztalta (10%), míg a legnagyobb visszaesés (13%) Békés megyében volt.

Az ország területi koncentrációját jól tükrözi az a tény, hogy Budapesten élők aránya eléri a lakosság 18%-át. Budapest a legzsúfoltabban lakott terület, Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyék következnek. Az ellentét itt a legritkábban lakott Somogy megyében látható, ahol egy négyzetkilométeren alig negyedannyian élnek, mint Pest környékén. A városi népesség további sűrűsödését mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18%-a Budapesten élt.

Az eltérő népességváltozás az egyes megyékben különböző mértékben éreztette hatását. A természetes népességcsökkenés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében volt a legkisebb, míg Békés megyében volt a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest megye bizonyult, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb – nem meglepő módon itt élnek a legkevesebben.

Nézzük tehát a legkisebb településeket Magyarországon!

1. Debréte (7 fő): Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található ez a törpefalú, amelynek mindössze 7 lakosa van. A közeli Miskolctól kb. 60 kilométerre fekszik az Észak-magyarországi középhegységben.

2. Csertalakos (12 fő): A Zalai-dombság területén, a Göcsejben található Zala megyében. Területe 199 hektár és a megye legkisebb közigazgatási területű települése.

3. Tornakápolna (12 fő): Ez a falu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban található. Az Északi-középhegységben, az Aggteleki Nemzeti Park területén helyezkedik el.

4. Iborfia (13 fő): Zala megyében, a Zalai-dombság szívében található. Miskolctól mintegy 90 kilométerre északra fekszik.

5. Tornabarakony (14 fő): Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban található. Miskolctól körülbelül 90 kilométerre északra helyezkedik el.

Ezeknek a falvaknak minden apró méretük ellenére is megvan a maguk varázsa. A természeti környezetben található szépségük és csendjük sokakat vonz, és egyes településeken a falusi turizmus is fellendült. Bár a lakosságcsökkenés kihívások

Magyarország 30 természeti csodája - Hová menjek kirándulni 🥾?  | Termál és gyógyfürdők Magyarországon, amelyeket neked is feltétlenül meg kell ismerned