Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az orosz földgáztól való leválás veszélyeztetheti a rezsicsökkentési politikát, mivel az alternatív energiaforrások beszerzése drágább lehet. Azonban a rendelkezésre álló adatok és más országok tapasztalatai alapján ez az állítás megkérdőjelezhető.
2024-ben Magyarország földgázimportjának 74%-a Oroszországból származott, ami növekedést jelent a korábbi évekhez képest. Ez a magas függőség valóban kihívást jelent, de nem teszi lehetetlenné az alternatív beszerzési forrásokra való áttérést.
Az Európai Unió több tagállama sikeresen csökkentette az orosz gázfüggőségét. Például Lengyelország és Csehország szinte teljesen megszüntette az orosz gázimportot, miközben gazdasági növekedésük meghaladta Magyarországét. Ezek az országok az LNG-terminálok kiépítésével és a megújuló energiaforrások bővítésével váltották ki az orosz gázt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az orosz energiaimport felszámolása évente körülbelül 600 milliárd forinttal növelné Magyarország energiaimportjának költségét, ami 30%-os emelkedést jelentene. Azonban a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az orosz gázról való leválás nem feltétlenül vezet gazdasági visszaeséshez, mivel más országok példája azt mutatja, hogy a gazdasági teljesítmény javulhat az energiafüggetlenség elérésével.
Bár az orosz gázról való leválás rövid távon kihívásokat jelenthet, a hosszú távú előnyök, mint az energiafüggetlenség és a gazdasági stabilitás, felülmúlhatják a kezdeti nehézségeket. Más országok tapasztalatai alapján a rezsicsökkentés fenntartható maradhat alternatív energiaforrások bevonásával és az energiapolitika átalakításával.