2024. november 7., csütörtök
Rezső névnapja
Rezső névnapja
Márton-nap minden évben november 11-én kerül megünneplésre, és eredete Szent Márton püspök alakjához kötődik, akit a középkor egyik legkedveltebb szentje volt. Az ünnep Magyarországon is jelentős hagyományokkal rendelkezik, különösen a libafogyasztás és az újbor megáldásával.
Szent Márton, azaz Tours-i Szent Márton a 4. században élt és a római hadsereg katonájaként kezdte életét. Híres volt jószívűségéről és emberszeretetéről. Az egyik legismertebb legenda szerint egy hideg téli estén palástját megosztotta egy szegény koldussal. Miután látomása volt Krisztusról, elhagyta a katonai pályát, és keresztény szerzetesként folytatta életét, végül pedig Tours püspöke lett. Az ő tiszteletére rendezzük meg minden évben a Márton-napi ünnepségeket.
Az ünnep legismertebb szimbóluma a liba, amelynek fogyasztása több eredettel is rendelkezik. Az egyik szerint Szent Márton szerény természetű volt, és nem akarta elvállalni a püspöki rangot, ezért elbújt a libaólban. Azonban a libák gágogása elárulta, és végül elfogadta a tisztséget. Azóta a Márton-naphoz kapcsolódóan a libaételek, mint például a libasült 🍗, hagyományos elemei az ünnepi asztalnak.
A Márton-nap nem csupán a libáról szól, hanem a szőlőtermelés és borászat fontos pillanata is. A hagyomány szerint ezen a napon kóstolják meg először az év újborát. Sok helyen ekkor tartják az újbor megáldását, mely során a borkészítők és a borászok hálát adnak a termésért és az elkészült borért. A szőlővidékeken különféle ünnepségeket rendeznek, ahol a látogatók megízlelhetik a friss bort és libás finomságokat.
Ha Márton napján, november 11-én hó esik, azt mondják: „Szent Márton fehér lovon érkezik”. Ez enyhe telet ígér. Ha nincs hó, akkor „barna lovon nyargalász”, és kemény tél várható.
Márton napján rétest szoktak sütni, hogy Márton is nyújtsa ki föléjük oltalmazó köpenyét.
Márton napjára kiforr az új bor. „Ekkor lesz a mustból bor.” Ezen a napon szokták megkóstolni az új termést.
„Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik.” A libasültből illett vinni a papnak, püspöknek is. A legkevesebb húsú részt, a farát küldték. Ezt „püspökfalat”-nak nevezik.
A céhes világ műhelyeiben Márton napjától gyújtanak lámpát, és fény mellett dolgoznak a tél végéig.
A Márton-nap egyszerre ünnepli Szent Márton életét és hagyatékát, valamint tiszteleg a mezőgazdasági és borászati munkák előtt. A libaételek és újbor fogyasztása emlékeztet minket a régi szokásokra, melyeket a mai napig megtartunk. Az ünnep közösségi élményt nyújt, összekötve a múlt és a jelen generációit.
Remélem, a cikk kellemes olvasási élményt nyújt, és hozzájárul a Márton-nap hagyományainak jobb megértéséhez.
