2026. február 10., kedd
Elvira névnapja
Elvira névnapja
A rendelkezésre álló mérések és jegyzőkönyvek alapján a gödi üzemben dolgozók nem egyszeri, hanem tartós és halmozódó egészségügyi kockázatnak voltak kitéve. A nikkel-, kobalt- és mangánpor belégzése nemcsak akut tüneteket okozhat, hanem évek, akár évtizedek múlva jelentkező betegségekhez is vezethet. Ez különösen súlyos következményekkel járhat azoknál, akik hosszabb ideig dolgoztak a legszennyezettebb gyárrészeken.
A dolgozók egy részénél már a foglalkoztatás idején megjelenhettek:
légúti irritációk, tartós köhögés, mellkasi panaszok,
bőr- és szemirritáció, fejfájás, fáradékonyság,
pozitív vizelet- és vérvizsgálatok, amelyek igazolták a nehézfémek szervezetbe jutását.
Ezek a tünetek sok esetben figyelmeztető jelek, amelyeket a munkavédelemnek azonnali beavatkozással kellett volna kezelnie.
A legnagyobb veszély azonban nem az azonnali rosszullétekben rejlik, hanem a késleltetett hatásokban. A szakirodalom szerint:
a nikkel és kobalt bizonyítottan rákkeltő anyagok,
tartós belégzésük növeli a tüdőrák és egyes daganatos betegségek kockázatát,
a mangán idegrendszeri károsodást okozhat, amely akár Parkinson-szerű tünetekhez is vezethet.
Ezek a betegségek gyakran évek múltán jelentkeznek, amikor az érintettek már nem is dolgoznak a gyárban, így az ok-okozati összefüggés bizonyítása rendkívül nehézzé válik.
Az egyik legsúlyosabb következmény a dolgozók számára az, hogy nem tudhatják biztosan, milyen állapotban van a szervezetük. A rotációs gyakorlat, a hiányos védelem és az eltitkolt mérések miatt:
sokan nem kaptak teljes körű tájékoztatást a kockázatokról,
nem biztosítottak számukra hosszú távú egészségügyi utánkövetést,
a később kialakuló betegségek esetén nehezebb lesz az ipari eredet igazolása.
Ez a helyzet nemcsak egészségügyi, hanem jogi és egzisztenciális veszélyt is jelent az érintetteknek.
A gödi Samsung-gyárban dolgozók esetében nem lezárt múltról, hanem folyamatosan tovább élő kockázatrhttps://egriugyek.hu/zold-hirek/a-kormanyeltitkolta-a-veszelyt-tordai-bence-feljelentest-tesz-a-godi-samsung-gyar-ugyeben-a-telex-tenyfeltaro-cikke-nyomanól beszélünk. A valódi következmények egy része csak a következő években válhat láthatóvá, amikor már nem bírságokról és jelentésekről, hanem megbetegedett emberekről lesz szó. Ez teszi az ügyet különösen súlyossá, és ezért válik az egész történet nem csupán ipari botránnyá, hanem emberi sorsokat érintő egészségügyi veszéllyé.
Bővebben a videó alatt olvashatsz az eltitkolt tényekről és a következményekről
A gödi Samsung-akkumulátorgyár ügye az elmúlt évek egyik legsúlyosabb ipari és politikai botrányává nőtte ki magát Magyarországon. Bár a történet hosszú ideig csak szakmai és helyi körökben volt ismert, mára világossá vált: munkavédelmi, környezetvédelmi és politikai döntések láncolata vezetett oda, hogy a kormány legfelső szintjén is napirendre került a gyár működése.
Az alábbi cikk célja, hogy közérthetően, mégis szakmailag pontosan bemutassa az ügy hátterét azok számára, akik eddig nem követték részletesen az eseményeket.
A gödi akkumulátorgyár a magyar akkumulátoripari stratégia egyik alappillére. A kormány az elektromos autózás és az akkumulátorgyártás felfuttatásában látta a gyors gazdasági növekedés egyik eszközét.
A gyár:
2017-ben indult,
extrém gyors kapacitásbővítésen ment keresztül,
rövid idő alatt Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárává vált,
jelentős mértékben hozzájárult az exporthoz és a GDP-növekedéshez.
Ez a gazdasági jelentőség azonban komoly védelmet is biztosított a gyár számára – egészen addig, amíg a problémák kezelhetetlenné nem váltak.
A gyárban végzett hatósági és belső vizsgálatok szerint a dolgozókat rákkeltő nehézfémeknek tették ki. A legfontosabb megállapítások:
Nikkel, kobalt és mangán por volt jelen a levegőben,
egyes mérések szerint a határértéket akár 510-szeresen meghaladó koncentrációban,
több dolgozó vér- és vizeletvizsgálata pozitív lett, vagyis az anyagok bekerültek a szervezetükbe,
a szennyezett, fekete port többször egyszerűen a gyár tetején vezették ki a szabadba.
Különösen súlyos elem, hogy egyes jegyzőkönyvek nem kerültek a hatóságokhoz, vagyis a teljes kép hosszú ideig rejtve maradt.
Ahelyett, hogy a problémát műszaki szinten megszüntették volna, a gyárvezetés gyakorlata sokszor az volt, hogy:
a túlterhelt dolgozókat áthelyezték más részlegekre,
helyükre új munkásokat állítottak,
nem megfelelő védőfelszerelésben (orvosi maszk, FFP-maszk) dolgoztatták őket,
a teljes testet védő, zárt felszerelés nem volt általános.
Ez a gyakorlat szakértők szerint súlyosan sérti a munkavédelmi előírásokat, és hosszú távú egészségkárosodást okozhat.
A munkavédelmi hatóság többször is vizsgálta a gyárat, ám a kiszabható legmagasabb bírság 10 millió forint volt.
Ez egy olyan vállalat esetében, amelynek árbevétele ezermilliárdos nagyságrendű, gyakorlatilag nem jelentett visszatartó erőt. A gyár működése zavartalanul folytatódott.
2023 tavaszán a helyzet elérte azt a szintet, hogy titkosszolgálati jelentés került a kormány asztalára. A jelentés megerősítette:
a szennyezések súlyosságát,
a cég nem adott valós képet a helyzetről,
fennállt a lakosság egészségének veszélyeztetése is.
Ezután az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálódni kezdett, ami rendkívül ritka egy ipari üzem esetében.
A jelentések hatására a kormányon belül éles vita alakult ki.
Egyes vélemények szerint a gyár működését fel kellett volna függeszteni.
Mások attól tartottak, hogy ez elriasztja a további befektetőket és veszélyezteti az akkumulátoripari stratégiát.
A döntéshozatalban fontos szerepet játszott Rogán Antal, aki – a rendelkezésre álló információk szerint – vállalhatatlan politikai kockázatnak tartotta az ügyet. Az általa felügyelt közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a magyar lakosság többsége ellenzi az akkumulátorgyárak további terjeszkedését, és fél a mérgezésektől.
Ezzel szemben Szijjártó Péter és a beruházáspárti tárcák a gyár nyitva tartása mellett érveltek, hangsúlyozva a gazdasági érdekeket.
Fontos jogi részlet, hogy nem a kormány, hanem a munkavédelmi hatóság jogosult egy üzemrész bezárására. Ugyanakkor:
a hatóság a kormányhivatal alá tartozik,
a kormányhivatal felügyelete a Miniszterelnökséghez tartozik,
a döntés végül politikai szinten született meg: nem zárják be a gyárat, hanem időt adnak a hibák kijavítására.
A történet túlmutat egyetlen gyáron. Rávilágít arra, hogy:
a gazdasági érdekek gyakran megelőzik a munkavédelmet,
a jogszabályok betartatása szelektív,
a döntések sokszor nem szakmai, hanem politikai alapon születnek meg,
a helyi lakosság és a dolgozók egészsége másodlagos szemponttá válhat.
Az ügy feltárásában kulcsszerepet játszott Telex, valamint az oknyomozó újságírók munkája, akik nélkül ezek az információk valószínűleg sosem kerültek volna nyilvánosságra.
A gödi Samsung-gyár esete iskolapéldája annak, hogyan fonódhat össze iparpolitika, gazdasági érdek, munkavédelem és politikai kockázatkezelés. Bár a kormány végül nem állította le a gyár működését, az ügy maradandó nyomot hagyott a közvéleményben, és alapjaiban kérdőjelezte meg az akkumulátorgyártás magyarországi modelljét.
A legfontosabb tanulság: a gazdasági növekedés nem történhet az emberek egészségének rovására – különösen akkor nem, ha erről már a legfelsőbb szinteken is pontos információk állnak rendelkezésre.
