A Millenniumi Földalatti Vasút építése rendkívül gyorsan zajlott le, mindössze 21 hónap alatt készült el. Ez idő alatt a Schlik-féle Vasöntöde és Gépgyár, valamint a német Siemens und Halske cég közösen dolgoztak a vasúti pálya és a szerelvények kivitelezésén. Az építkezés sikeressége és hatékonysága példátlan volt a maga korában.
A földalatti vasútvonal 3689 méter hosszú volt, amelyből 3225 méter alagútban, míg 464 méter a felszínen haladt. A vonal mozdony helyett motorkocsikkal működött, ami akkoriban rendkívüli újításnak számított. Az elektromos berendezések biztosítása a Siemens und Haske cég érdeme volt, akik a legmodernebb technológiákat alkalmazták a földalatti építésekor.
A földalatti vasút 11 megállóhelye közül egy már nem létezik, ez a Fővárosi Állatkertnél található állomás. Az egykori felszíni pályaszakaszra ma már csak egy betonhíd emlékeztet a Városligetben. Érdekesség, hogy ez a híd Magyarország első vasbeton hídja volt, amely 1896 és 1973 között biztosította az átkelést a vágányok között.
A Millenniumi Földalatti Vasutat több alkalommal is felújították. Az első jelentősebb felújításra az 1920-as években került sor, amikor kicserélték a balesetveszélyes síneket. Az 1970-es években végzett átfogó rekonstrukció során a vonalat meghosszabbították a Mexikói útig, és az egész szakaszt a föld alá helyezték. Az 1995-ös felújítás során pedig a megállók eredeti képét is helyreállították.
A Millenniumi Földalatti Vasút 2002-ben az Andrássy úttal együtt világörökségi helyszínné vált. Ez a státusz nemcsak a vasútvonal történelmi és technológiai jelentőségét, hanem a város építészeti örökségét is elismeri.
A Millenniumi Földalatti Vasút építése és üzemeltetése Budapest fejlődésének és modernizációjának szimbóluma. Az 1896-ban átadott vasútvonal nemcsak a korabeli technológiai újítások egyik kiemelkedő példája, hanem a város kulturális és történelmi identitásának meghatározó része is. A mai napig működő mertó vonal emlékeztet a múlt nagy teljesítm