Nem adok engedélyt a FACEBOOK-nak! Új Facebook szabály vagy csak egy terjedő nagy baromság?!

A lenti videó születéséhez az alábbi posztok jelentősen hozzájárultak!

Kedves Barátok!

Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy holnap életbe lép az új Facebook szabály, mely a DSGVO-val szembeni legnagyobb változást hozza. Ebben a változásban a fényképeink felhasználhatóságáról van szó.

Fontos tudnotok, hogy ma van a határidő, és aki nem tesz eleget ennek, az szembe mehet egy esetleges bírósági eljárással. Mától minden posztunk nyilvános lesz, beleértve a korábban törölt híreinket is. A megoldás egyszerű: csak egy másolás és beillesztés, hiszen jobb félni, mint megijedni.

Ezért szeretném kihangsúlyozni, hogy nem adok engedélyt a Facebooknak, sem a vele kapcsolatos szervezeteknek, hogy felhasználják a képeimet, információimat, üzeneteimet vagy bejegyzéseimet, sem a múltban, sem a jövőben. Ezzel a nyilatkozattal értesítem a Facebookot, hogy szigorúan tilos másolni, megosztani vagy bármilyen egyéb intézkedést tenni ellenem ezen profil és/vagy tartalom alapján. Ez a profil tartalma privát és bizalmas információkat tartalmaz.

Fontos tudni, hogy a magánélet megsértése törvény büntetési következményekkel jár, hiszen a Facebook mostantól nyilvános szolgáltató. Minden tag köteles közzétenni ezt az üzenetet.

Ha szeretnéd, ezt a verziót lemásolhatod és beillesztheted. Ne felejtsd el megosztani, hiszen ha legalább egyszer nem teszel közzé ilyen nyilatkozatot, az hallgatólagosan engedélyt ad a fényképeid felhasználására, valamint a profil állapotfrissítésekben szereplő információk felhasználására.

MÁSIK VERZIÓ:

Kedves Ismerősök!

Kaptam egy fontos értesítést, amit most közzéteszek! Én is letiltom a Facebookon!

A 4-es csatorna híradójában jelentették be, hogy a Facebook hétfőtől minden felhasználónak díjat számít fel. Azért hozom nyilvánosságra ezt az üzenetet, hogy mindenki értesüljön róla. Tartsátok az ujjatokat ezen az üzeneten, másoljátok ki, de ne osszátok meg! Nem engedem meg a Facebooknak, hogy havi 4,99 dollárt számlázzon a fiókomra. Minden kép az én tulajdonom, és nem a Facebooké! Külön köszönet Larrynek a jogi tanácsért és Tim Barkernek az információközlésért.

Fontos megjegyzés: Mivel lassan mindenkit feltörnek, most még fontosabb, hogy vigyázzunk a fiókjainkra. Ha egy ügyvéd azt tanácsolta volna, hogy közzé kell tenni ezt az üzenetet, akkor azt tegyük meg. A magánélet megsértése büntetendő törvény szerint. FIGYELEM! A Facebook Meta immár nyilvános entitás. Minden tagnak kötelessége elhelyezni egy ilyen jellegű megjegyzést. Ha legalább egyszer nem tesz közzé ilyen nyilatkozatot, akkor technikailag megengedett a fényképeinek és a profilállapot-frissítésekben található információknak a felhasználása.

NEM ENGEDTEM MEG A FACEBOOKNAK A SZEMÉLYES ADATAIM FELHASZNÁLÁSÁT!

Másoljátok és illesszétek be, de ne osszátok meg. Továbbra is sok értékesítési bejegyzést kapok, és kevesebb baráti bejegyzést. Tartsátok az ujjatokat bárhol a bejegyzésben, majd kattintsatok a "másolás" gombra. Lépjetek a "Mi jár a fejében" feliratú oldalra, koppintsatok az ujjatokkal bárhová az üres mezőben, majd kattintsatok és illesszétek be. Ez frissíti a rendszert.

Miért terjednek az állhírek gyorsabban?

Az ilyen típusú híresztelések és álhírek terjedése sokféle pszichológiai és társadalmi tényezőre vezethető vissza. Íme néhány ok, amiért az emberek hisznek el és terjesztenek ilyen típusú tartalmakat:

1. Bizonytalanság és félelem: Az emberek hajlamosak hinni és terjeszteni olyan információkat, amelyekkel kapcsolatban bizonytalanság vagy félelem tapasztalható. Az új technológiák, szolgáltatások vagy változások kapcsán felmerülő ismeretlenség és bizonytalanság fokozza az emberek szorongását, és ilyenkor hajlamosak elfogadni olyan információkat, amelyek látszólag magyarázatot kínálnak a bizonytalanságra.

2. Bizalmatlanság a technológiai cégek iránt: Az emberek gyakran érzik, hogy a nagy technológiai cégek túlzott mértékben használják személyes adataikat, és ezáltal mély bizalmatlanság alakul ki irántuk. Amikor olyan hírek terjednek, amelyek az adatvédelemmel vagy a személyes jogokkal kapcsolatosak, az emberek hajlamosak elhinni az ilyen állításokat anélkül, hogy kritikusan értékelnék azokat.

3. Szociális bizonytalanság: Az emberek hajlamosak keresni olyan információkat, amelyek megerősítik az érzéseiket és nézeteiket, és amelyek összhangban vannak a közösségük által elfogadott gondolatokkal. Egyes hírek, például a "körbejáró" típusú lánclevelek, erősítik a közösségi szorongásokat és elvárásokat, amivel az emberek szociális környezetükben való elfogadottságukat keresik.

4. A jogi vagy hivatalos szövegek bonyolultsága: Amikor valamilyen jogi vagy hivatalos szöveget hoznak nyilvánosságra, azok gyakran bonyolultak és nehezen érthetőek. Az emberek, akik nem értik pontosan ezeket a szövegeket, könnyen hisznek el egyszerűbb, de gyakran hamis interpretációkat, amelyek könnyen emészthetők és megfelelnek a saját előítéleteiknek.

5. A figyelem elterelése: Az emberek időnként olyan hírekre és témákra fókuszálnak, amelyek elterelik őket a mindennapi stressztől vagy problémáktól. Az olyan hírek, amelyek szólíthatják az érzelmi oldalukat vagy felkeltik a figyelmüket, könnyen elterjednek, mivel az emberek választ keresnek a mindennapi kihívásaikra.

A fenti tényezők együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek hisznek és terjesztenek olyan hírekkel kapcsolatos álhíreket, mint amelyek az adatvédelemről, a fizetős szolgáltatásokról vagy más technológiai változásokról szólnak. A társadalmi média és az online közösségek szerepe ebben a folyamatban tovább erősítheti az információk terjedését.

Azok az emberek, akik terjesztik az álhíreket, gyakran bizonytalanságot éreznek, és félelmekkel szembesülnek számos tényező miatt.

Ezek a tényezők hozzájárulhatnak a hamis információk elfogadásához és terjesztéséhez:

1. Bizonytalanság az információs társadalomban: A technológiai fejlődés és az információs társadalom gyors változása bizonytalanságot teremt a mindennapi életben. Az emberek sokszor nehezen követik a technológiai változásokat, és ebből adódóan kevesebbet tudnak azokról. A bizonytalanság érzése azt eredményezheti, hogy az emberek hajlamosabbak elfogadni olyan információkat, amelyek látszólag magyarázatot kínálnak a változásokra.

2. Technofóbia és bizalmatlanság a technológiával szemben: A technofóbia, azaz a technológiától való félelem vagy ellenszenv, sok embert érint. Azok, akik nem érzik magukat otthonosan a technológiában, könnyen elhinnének olyan álhíreket, amelyek azt sugallják, hogy a technológia negatív hatással van az életükre vagy a személyes adataikra.

3. Társadalmi bizonytalanság és kirekesztés: A digitális megosztottság és társadalmi kirekesztés érzése is hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek hajlamosabbak legyenek elfogadni olyan híreket, amelyek azt állítják, hogy a közösségeik vagy csoportjaik hátrányos helyzetbe kerülhetnek a technológiai fejlemények miatt.

4. Érzelmi reakciók és az azokkal való azonosulás: Az álhírek gyakran érzelmi reakciókat váltanak ki az emberekből. A félelem, a düh vagy a felháborodás erős érzelmi reakciókat kelthet, amelyek befolyásolhatják az emberek ítélőképességét. Azok, akik az érzelmi reakciók által vezérelve cselekszenek, könnyebben hisznek és terjesztenek álhíreket anélkül, hogy kritikusan értékelnék azokat.

5. A társadalmi média szerepe: A társadalmi média platformok gyakran hozzájárulnak az álhírek terjedéséhez. A hírfolyamokban megjelenő címek, amelyek erős érzelmi reakciókat váltanak ki, könnyen elterjednek a felhasználók között. Az emberek, akik félnek vagy bizonytalanok, különösen hajlamosak lehetnek az olyan tartalmak terjesztésére, amelyek megerősítik az érzelmi állapotukat vagy véleményüket.

Összességében az álhírek terjesztésének hátterében a bizonytalanság, a félelem és az érzelmi reakciók erős jelenléte áll. Az embereknek fontos szerepe van abban, hogy tudatosan értékeljék az információkat, és kritikusan gondolkodjanak azokról, különösen olyan témákban, amelyek bizonytalanságot és félelmet váltanak ki.