Nők 40 éves nyugdíj - Nők 40 korkedvezményes nyugdíja változás 2024

Nők 40 éves nyugdíja - Nők 40 korkedvezményes nyugdíja változás 2024

Ki jogosult igénybe venni a nők 40 éves nyugdíjat?

KI JOGOSULT NŐK KEDVEZMÉNYES ÖREGSÉGI NYUGDÍJÁRA?

A nők kedvezményes öregségi nyugdíja Magyarországon bizonyos feltételek teljesítése esetén vehető igénybe.

A főbb feltételek a következők:

1. Legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezés: Ez azt jelenti, hogy az érintett nőknek legalább 40 évnyi időt kell bizonyítaniuk, hogy jogosultak legyenek a kedvezményes öregségi nyugdíjra. A jogosultsági időnek részben keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időből, valamint gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati időből kell összetevődni.

2. Keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő: Fő szabály szerint a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel kell rendelkezni. Azaz, a nyugdíjhoz legalább 32 évnyi keresőtevékenységet kell felmutatni.

3. Gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő: A gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő maximum 8 év lehet a 40 éves jogosultsági idő alatt. Ez a feltétel akkor lép életbe, ha a nők gyermeknevelési tevékenységet végeztek.

Azok a nők, akik legalább 5 gyermeket neveltek fel, kivételes kedvezményt élveznek. Nekik a 40 év jogosultsági időn belül a 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő feltétele enyhül egy évvel minden további gyermek esetén, de legfeljebb 7 évig. Például 5 gyermek nevelése esetén a jogosultsághoz 31 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és legfeljebb 9 év gyermeknevelésre tekintettel elismert szolgálati idő szükséges.

Azoknak, akik gyermekek otthongondozási díjában részesültek, vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre tekintettel részesültek ápolási díjban, vagy 1998. január 1-jét megelőzően gyermekek otthongondozási díjának minősülő szolgálati időt szereztek, 40 év jogosultsági időn belül 30 év keresőtevékenység szükséges.

Ezeken a feltételeken keresztül a nők jogosultak lehetnek a kedvezményes öregségi nyugdíjra Magyarországon.

MILYEN IDŐSZAK MINŐSÜL JOGOSULTSÁGI IDŐNEK?

Jogosultsági időnek azok az időszakok minősülnek, amelyek alatt az igénylő kereső tevékenységet folytatott vagy keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső jogviszonyban állt, valamint azok az időszakok, amelyek során a gyermeknevelésre tekintettel olyan ellátásban részesült, amelynek folyósítása szolgálati időnek számít. Itt vannak az időszakok, amelyek jogosultsági időként figyelembe vehetők:

Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok:

• Munkaviszony: Az időszak, amikor valaki munkaviszonyban dolgozott, jogosultsági időként számít.
• Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időtartama: Az alkalmi munkavállalók számára végzett munka időszaka is figyelembe vehető.
• Egyszerűsített foglalkoztatás időtartama: Az egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött idő is jogosultsági időként értékelhető.
• Szakmunkás tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama: A szakmunkás tanulók kötelező nyári gyakorlatának időszakát is figyelembe lehet venni.
• Szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának időtartama: A szakközépiskolai tanulók nyári gyakorlatának ideje is jogosultsági időnek minősül.
• Egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység időtartama: Az egyéni vagy társas vállalkozók által végzett munka időszakai is figyelembe vehetők.
• Megbízási jogviszony időtartama: A megbízási jogviszonyban eltöltött idő is jogosultsági időként értékelhető.
• 1998. január 1. és 1999. december 31. között kapott végkielégítés alapján elismerhető időtartam: Az ezen időszak alatt kapott végkielégítés időszakai is jogosultsági időnek minősülhetnek.
• Minden más olyan időszak, amely keresőtevékenységre tekintettel került elismerésre: Többféle munkavállalási vagy vállalkozói tevékenység időszakai is figyelembe vehetők, például kisiparosként, gazdasági munkaközösség tagjaként, egyéni gazdálkodóként, ügyvédi munkaközösség tagjaként, közjegyzőként, mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként eltöltött idő.

Az alábbi jogviszonyokban a teljes időszak szolgálati időnek és jogosultsági időnek minősül:

• Részmunkaidős foglalkoztatás: Ha valaki részmunkaidőben dolgozott, a teljes időszak jogosultsági időnek számít.
• Főállású kisadózói jogviszony: A főállású kisadózók teljes időszakát jogosultsági időnek tekintik.
• Kisadózó vállalkozói jogviszony: A kisadózó vállalkozók időszakát is jogosultsági időnek számítják.
• Őstermelői jogviszony: Az őstermelők teljes időszakát jogosultsági időnek minősítik.

Gyermeknevelésre tekintettel elismerhető szolgálati idő:

• Terhességi-gyermekágyi segélyben részesülés időtartama: Azok az időszakok, amikor valaki terhességi-gyermekágyi segélyt kapott, szolgálati időként számítanak.
• Csecsemőgondozási díjban részesülés időtartama: A csecsemőgondozási díjban eltöltött idő is jogosultsági időnek minősül.
• Örökbefogadói díjban részesülés időtartama: Az örökbefogadói díj időszakait is figyelembe lehet venni.
• Gyermekgondozási díjban részesülés időtartama: Azok az időszakok, amikor valaki gyermekgondozási díjban részesült, szolgálati időnek számítanak.
• Gyermekgondozást segítő ellátásban részesülés időtartama: A gyermekgondozást segítő ellátás időszakai is figyelembe vehetők.
• Gyermekgondozási segélyben részesülés időtartama: Azok az időszakok, amikor valaki gyermekgondozási segélyt kapott, jogosultsági időként értékelhetők.
• Gyermeknevelési támogatásban részesülés időtartama: A gyermeknevelési támogatás időszakait is figyelembe lehet venni.
• Gyermekek otthongondozási díjában részesülés időtartama: Azok az időszakok, amikor valaki gyermekek otthongondozási díjában részesült, jogosultsági időnek számítanak.
• A gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban részesülés időtartama: Az ápolási díj időszakait is figyelembe lehet venni.
• Az 1998. január 1-jét megelőzően a tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama: Az ezen időszak alatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság időszaka is jogosultsági időként számít.

MILYEN SZOLGÁLATI IDŐ NEM ISMERHETŐ EL JOGOSULTSÁGI IDŐKÉNT?

Az alábbi időszakok nem minősülnek jogosultsági időként az öregségi nyugdíj számításakor:

1. A munkanélküliség esetére nyújtott ellátások folyósításának időtartama: Ha valaki munkanélküliként juttatásban részesül, az időszak, amikor munkanélküli ellátást kap, nem számít bele a jogosultsági időbe.

2. A megállapodás alapján szerzett szolgálati idő: Olyan időszak, amikor valaki valamilyen megállapodás alapján szolgálati időt szerez, nem számít bele a jogosultsági időbe.

3. A kötelező nyári gyakorlat időtartamán kívül a szakmunkás tanulói tanulmányok időtartama: A szakmunkás tanulók nyári gyakorlati időszakán kívül az ott töltött idő nem számít bele a jogosultsági időbe.

4. A nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama: Azok az időszakok, amikor valaki nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytat, nem számítanak jogosultsági időnek.

5. Az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja: A 1998. január 1. előtti időszakban, ha valaki nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, az első 30 napja nem számít bele a jogosultsági időbe.

6. A biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz (passzív táppénz) időtartama: Azok az időszakok, amikor valaki már nem áll biztosítási jogviszonyban, de még táppénzt kap, nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

Ezek az időszakok nem számítanak jogosultsági időként, amikor az öregségi nyugdíj összegét számítják ki.

HOGYAN KELL IGÉNYELNI A NŐK KEDVEZMÉNYES ÖREGSÉGI NYUGDÍJÁT?

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának igényléséhez a következő lépéseket kell követni:

1. Kitöltés: Töltse ki az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" nevű nyomtatványt. A nyomtatvány elérhető az illetékes kormányhivatalok honlapján vagy személyesen az ügyfélszolgálatukon.

2. Dokumentumok csatolása: Az igényléshez szükség lesz az összes releváns dokumentum és igazolás csatolására. Ezek a dokumentumok bizonyíthatják a jogosultságot, beleértve a szükséges szolgálati időt, munkaviszonyokat és egyéb releváns információkat.

3. Kérelem benyújtása:

   • Személyesen: Látogasson el az illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatára, és adjon be ott kérelmet.
   • Postán: Postán történő benyújtás esetén írja rá a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet, majd postázza el a kitöltött nyomtatványt és a csatolt dokumentumokat.
   • Elektronikusan: Ha rendelkezik elektronikus azonosítással, látogasson el a www.magyarorszag.hu weboldalra, ahol elektronikusan is benyújthatja az igényt.

4. Képviselet: Ha a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja nyújtja be az igényt, csatolja az ehhez szükséges okiratokat.

5. Ellenőrzés és döntés: Az illetékes kormányhivatal ellenőrzi az igényt és a csatolt dokumentumokat, majd döntést hoz a nyugdíj megállapításáról.

Az illetékes kormányhivatalok elérhetőségei megtalálhatók a https://kormanyhivatalok.hu weboldalon. Amennyiben bármilyen kérdése van vagy további információra van szüksége az igénylési folyamatot illetően, érdemes felvenni a kapcsolatot az illetékes kormányhivatallal, mivel ők nyújthatnak pontos útmutatást az igénylési folyamathoz.

MIT KELL MELLÉKELNI A NYUGDÍJIGÉNYHEZ?

A nyugdíjigény benyújtásához szükséges mellékelni a megfelelő dokumentumokat, amelyek igazolják a jogosultságot és a szolgálati időt.

Az alábbiakban felsorolok néhány fontos dokumentumot és pótlapot, amelyeket mellékelni kell az igényhez:

1. Munkakönyv, foglalkoztatói igazolás: Ezek a dokumentumok igazolják a munkaviszonyokat és a munkahelyeket, amelyeken dolgozott.

2. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról: Ez az igazolvány tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó információkat, például az aktív biztosított időszakait.

3. Bedolgozói kiskönyv: A bedolgozói kiskönyvben rögzítették azokat a munkahelyeket és időszakokat, amikor dolgozott.

4. Mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv: Ha Ön mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet tagja volt, ezt az okmányt is be kell nyújtani.

5. Főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél: Ezek a dokumentumok igazolhatják a főiskolai vagy egyetemi tanulmányait.

6. Ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés: Ezek a dokumentumok vonatkozhatnak az ipari tanulói vagy szakmai tanulmányokra.

Az igényhez további pótlapok is kitölthetők, amelyek az alábbiak:

• Foglalkoztatásra vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap.
• Önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap.
• Gyermekekre vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap.

Az igény elbírálásához szükséges továbbá minden olyan dokumentumot is csatolni, amelyek a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető szolgálati időre vonatkoznak. Ezek lehetnek például a gyermek születési anyakönyvi kivonata, az engedélyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkáltatói okirat a gyermek tartós betegsége vagy súlyos fogyatékossága miatt, vagy az ápolási díjra vagy gyermekgondozási segélyre vonatkozó iratok.

Az illetékes kormányhivatal részletes információkat és útmutatást nyújthat a szükséges dokumentumokról és az igénylési folyamatról, ezért érdemes velük is felvenni a kapcsolatot.

MENNYI IDŐ ALATT ÁLLAPÍTJÁK MEG A NYUGDÍJAT?

Az öregségi nyugdíj megállapítására vonatkozó ügyintézési határidő Magyarországon 60 nap. Ez azt jelenti, hogy az illetékes kormányhivatalnak 60 nap áll rendelkezésére a nyugdíjigény kézhezvételétől számítva a döntés meghozatalára.

Amint a döntés megszületik, és a nyugdíj megállapításra kerül, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a döntés kiadását követő 13 napon belül kezdi meg a nyugdíj folyósítását. Ezzel biztosítják, hogy a jogosultak a lehető leghamarabb hozzájussanak a nyugdíjukhoz.

Fontos megjegyezni, hogy az ügyintézési idő és a folyósítás határideje változhat a konkrét esetektől, a terheltségtől és a jogszabályok változásaitól függően. Ennek fényében mindig érdemes az illetékes kormányhivatalnál érdeklődni, hogy az adott időszakban mennyi ideig tarthat az ügyintézés és a nyugdíj folyósításának kezdete.

MIKORTÓL ÁLLAPÍTHATÓ MEG A NŐK KEDVEZMÉNYES ÖREGSÉGI NYUGDÍJA?

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása legkorábban az igény benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától lehetséges, feltéve, hogy azon a napon a jogosultsági feltétel is teljesül, azaz a 40 év jogosultsági időt elérték. Tehát a nyugdíj legkorábban az öregségi jogosultságot igazoló jogosultsági idő elérésének hónapját követő hónapban állapítható meg.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az igényléstől számított hat hónappal később lehet legkorábban a nők kedvezményes öregségi nyugdíjban részesülni, feltéve, hogy az igénylőnek a jogosultsági feltételek is megfelelnek a nyugdíj megállapításához. Az igénylőnek gondoskodnia kell a szükséges dokumentumok benyújtásáról és az ügyintézés elindításáról.

HOGYAN SZÁMÍTJÁK KI A NŐK KEDVEZMÉNYES ÖREGSÉGI NYUGDÍJÁNAK ÖSSZEGÉT?

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának összegét az öregségi nyugdíjhoz hasonló módon számítják ki.

Az öregségi nyugdíj összege az alábbi tényezők alapján határozható meg:

1. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset: Az öregségi nyugdíj alapját képezi az az időszak alatt elért keresetek és jövedelmek átlaga az 1988. január 1. és a nyugdíj megállapításának kezdő napja között. Ez az átlagkereset az alapja a nyugdíj kiszámításának.

2. A szolgálati idő: Az elismert szolgálati idő a jogosultsági idő alapján kerül meghatározásra. Az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is a jogosultsági időnek megfelelő szolgálati idő függvényében kerül kiszámításra.

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset és a szolgálati idő alapján a nyugdíj összegét a következő táblázat alapján számolják ki:

• 15 év szolgálati idő: 43% az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka.
• 16-25 év szolgálati idő: további 2% szolgálati évenként, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százalékához.
• 26-36 év szolgálati idő: további 1% szolgálati évenként, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százalékához.
• 37-40 év szolgálati idő: további 1,5% szolgálati évenként, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százalékához.
• 41-49 év szolgálati idő: további 2% szolgálati évenként, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százalékához.
• 50 év, vagy ennél több szolgálati idő: 100% az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka.

Ezen adatok alapján számolják ki a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának összegét. Az öregségi nyugdíj összegét a jogosultsági időtől és a havi átlagkeresettől függően számolják ki, és a nyugdíj összege a jogosultsági időnek megfelelő szolgálati idő és havi átlagkereset arányában kerül kiszámításra.

BEFOLYÁSOLJA-E A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÖSSZEGÉT?

A magán-nyugdíjpénztári tagság befolyásolhatja az öregségi nyugdíj összegét az alábbiak szerint:

1. Ha az igénylő 2010. október 1. előtt magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és az öregségi nyugdíj megállapításakor a magán-nyugdíjpénztári tagság még mindig fennáll, akkor az öregségi nyugdíj összege csökkentett összegben kerül megállapításra. Ez a csökkentett összeg azért van, mert a magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetései korábban részben a magán-nyugdíjpénztári számlán maradtak.

2. Ha a magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnt, de az egyéni számlán lévő összeget nem utalták át az államháztartás részére, akkor az öregségi nyugdíj összege is csökkentett összegben kerül megállapításra.

Az öregségi nyugdíj összegének csökkentése a magán-nyugdíjpénztári tagság miatt azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíj alacsonyabb lesz, mint amit egyébként az állami nyugdíjrendszer alapján kaphatna az igénylő. Az öregségi nyugdíj teljes összegének megállapítása érdekében az igénylő vissza tud lépni az állami nyugdíjrendszerbe a nyugdíj igénylésekor vagy azt követően is. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj összege a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen csökkentés nélkül kerül megállapításra, mivel az összegeket az államháztartás részére átutalják.

MIT KELL TENNI, HA NEM ÉRT EGYET A NYUGDÍJHATÁROZATTAL?

Ha nem ért egyet a nyugdíjhatározattal, nincs lehetőség fellebbezésre a hagyományos értelemben. Azonban, ha úgy gondolja, hogy a határozat jogszabálysértő, akkor a határozat ellen jogorvoslatot kérhet a következő módon:

Kereset benyújtása a közigazgatási kollégiumhoz működő törvényszéknél: Önnek lehetősége van kereset benyújtására a lakóhely szerint illetékes közigazgatási kollégiumhoz működő törvényszéknél, hogy a határozatot újra vizsgálják meg és felülvizsgálják. Ezt a jogorvoslati eljárást azonban jogszabályi határidőkhöz kell igazítani.

A keresetlevelet illetékmentesen a döntést hozó nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.

A kereset elektronikus azonosítást követően elektronikusan is benyújtható a https://epapir.gov.hu felületen. A belépést követően a "Jogorvoslat" témacsoportban a "Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása" ügytípust kell kiválasztani.

Fontos tudni, hogy a jogorvoslati eljárás során a bíróság vizsgálja meg a nyugdíjhatározat jogszabályszerűségét és törvényességét. Ha a bíróság megállapítja a jogszabálysértést, új határozatot hozhat a nyugdíj megállapításával kapcsolatban. Az ilyen eljárásokban érdemes jogi tanácsadást kérni vagy ügyvéd segítségét igénybe venni, mivel a jogi eljárások összetettek és jogi képviselést igényelhetnek.

További részletes információt a NŐK 40 év nyugdíj jogosultság...

Mikor mehetek nyugdíjba? Hány év a nyugdíjkorhatár Magyarországon? Nyugdíjkorhatár kalkulátor