Olaszország kettészakadt csizmája – 10 döbbenetes különbség Észak és Dél között

Hogyan lett Olaszország Európa legmegosztottabb országa?

A felszín alatt húzódó láthatatlan határ

Olaszország a turisták szemében a világ egyik legszebb és legvonzóbb úti célja. Ám a festői tájak, a történelmi városok és a gasztronómia mögött egy mélyen gyökerező társadalmi és gazdasági törésvonal húzódik. Az ország két fele – Észak és Dél – évtizedek óta mintha két külön világban élne, és ez a megosztottság ma is egyre inkább elmélyül.

A statisztika nem hazudik: gazdasági szakadék Észak és Dél között

A GDP-arányok, munkanélküliség és az emberi fejlettségi index is egyértelműen mutatják: Dél-Olaszország jelentősen elmarad az északi régióktól. Míg Lombardia és Trentino gazdasága megelőzi még Németország vagy az Egyesült Királyság szintjét is, addig Kalábria és Szicília csak a világ középmezőnyébe tartoznak. A munkanélküliségi ráta délen akár 16% fölé is kúszhat, míg északon 6-7% körül mozog.

Földrajzi és történelmi okok mélyítik az ellentéteket

A Pó-síkság északi városai, mint Milánó, Verona vagy Bologna, ideális feltételeket kínáltak az ipari fejlődéshez: síkvidék, hajózható folyók, édesvíz és jó infrastruktúra. Dél-Olaszország azonban hegyes, sziklás, földrengésveszélyes, és aktív vulkánok (Etna, Vezúv, Stromboli) fenyegetik a régiót.

Történelmileg Észak a kereskedővárosok és városállamok hazája, míg Dél évszázadokon át volt más hatalmak – bizánciak, normannok, spanyolok – fennhatósága alatt. Ez a múlt feudalizmust, kizsákmányolást és tartós lemaradást hagyott maga után.

A politikai rendszer és a gazdasági logika sem kedvezett a délnek

Az 1861-es olasz egység után is az állami beruházások zöme Északra irányult, míg a déli térségek lemaradtak. A vámrendszer az északi ipart védte, a déli mezőgazdaság pedig vesztett. Ez tömeges elvándorláshoz, elöregedéshez és a maffia térnyeréséhez vezetett, amely sok helyen a hivatalos állam alternatívájává vált.

A turizmus és a lehetőségek kihasználatlansága

Bár Dél-Olaszország páratlan természeti és kulturális értékekkel rendelkezik, a turisták 60%-a mégis északra látogat. Az ok: rossz infrastruktúra, kevés marketing, alacsony színvonalú szolgáltatások, és a befektetők továbbra is az északi stabilitást keresik.

Lehet-e még jövője a délnek?

A globális digitalizáció, a távmunka térhódítása és a fenntartható turizmus új hulláma talán új esélyt adhat a délnek. De ehhez az kell, hogy a világ – és Olaszország maga – végre észrevegye a csizma árnyékban lévő felét. Mert ha a társadalom egy része elhagyottnak, kizsákmányoltnak érzi magát, az előbb vagy utóbb feszültséghez és bizalomvesztéshez vezet.