2024. június 30-án hivatalosan is átadták Budapest legújabb Duna-hídját, a Robinson hidat, amely az Atlétikai Stadion mellett, a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág felett ível át. A híd gyalogosok és kerékpárosok számára készült, és azonnal látványos turisztikai, valamint rekreációs központtá vált. Az új létesítmény azonban nemcsak örömre, hanem keserű iróniára is okot ad, hiszen miközben a Robinson híd elkészülhetett, addig a Gubacsi híd – amely szintén a Soroksári Duna felett húzódik – lezárásra került.
A Robinson híd 168 méter hosszú, középen az úgynevezett Osztószigeten – gyakran „Robinson szigetnek” is hívják – helyezkedik el a tartópillér. A pilon 64 méter magas, a szerkezet pedig modern, esztétikus és környezetbarát kialakítást kapott. Már a 2023-as atlétikai világbajnokság alatt is használatban volt, de a nagyközönség számára csak most nyílt meg. Azóta máris futókör, játszótér, street workout park, mászófal, büfék és egy homokos Duna-parti strand is csatlakozik az új hídhoz.
A híd minden nap 07:00 és 21:00 között látogatható, és a belépés ingyenes.
A pozitív fejlesztések árnyékában komoly feszültséget keltett a másik híd, a Gubacsi híd állapota, amely 2024 májusában részlegesen leszakadt, majd teljesen lezárták a forgalom elől. A híd évtizedek óta elhanyagolt állapotban volt, felújítását több alkalommal halasztották, és mára már veszélyessé vált. A közlekedők kénytelenek hosszú kerülőutakat tenni, jelentősen megnőtt a forgalom a Könyves Kálmán körúton, illetve Csepelen.
A politikai felelősség kérdése is felmerült. Orbán Viktor miniszterelnök az üggyel kapcsolatban Brüsszelt tette felelőssé, mondván: „a pénzeket nem kaptuk meg az EU-tól, ezért nem tudtuk felújítani a Gubacsi hidat”. Ez azonban több szakmai vélemény szerint nem állja meg a helyét, mivel a Gubacsi híd rekonstrukciója hazai finanszírozással is megvalósítható lenne, ha prioritásként kezelnék.
A Robinson híd megépítéséhez kapcsolódó fejlesztések – beleértve a Kvassay-zsilip felújítását is – mintegy 20 milliárd forintba kerültek. Ezzel szemben a Gubacsi híd felújítási költségei is hasonló nagyságrendűek lennének, ám eddig nem került sor érdemi lépésekre az ügyben.
A közvélemény egy része jogosan teszi fel a kérdést: hogyan lehet pénz új gyalogoshídra, ha egy alapvető közúti infrastruktúra – amely naponta több ezer járművet szolgálna ki – használhatatlan?
A Robinson híd mind funkcióját, mind esztétikáját tekintve értékes és hasznos fejlesztés Budapest életében. Megnyitásával új sétányok, zöldterületek és sportolási lehetőségek váltak elérhetővé a fővárosiak és a turisták számára.
Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a főváros egyik legfontosabb közúti átkelője, a Gubacsi híd, továbbra is lezárt állapotban van, és egyelőre sem határidő, sem pénzügyi keret nincs kijelölve a felújítására.
Budapest fejlesztése nem lehet szelektív – egyensúlyra van szükség a látványos beruházások és a mindennapi közlekedés szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrák között.
Beruházó: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.
Generálkivitelező: a ZÁÉV Építőipari Zrt. – Magyar Építő Zrt. konzorciuma magyarepitok.hu
Alvállalkozó, a híd tényleges építője: Hídépítő Zrt. (A-Híd cégcsoport) magyarepitok.hu
Cég | Tulajdonosi háttér | NER-kapcsolat |
---|---|---|
ZÁÉV Zrt. | Közvetlen irányítás alatt áll a Mészáros-csoportnál; 2025-ben 13 mrd Ft osztalékot fizetett ki Mészáros Lőrincnek | Mészáros Lőrinc a kormányhoz legszorosabban kötődő építőipari milliárdos hvg.hu |
Magyar Építő Zrt. | A WHB-csoporton keresztül Paár Attila többségi érdekeltsége | Paár a Tiborcz Istvánnal (a miniszterelnök veje) közös üzleti múltja és sorozatos állami megbízásai miatt NER-közelinek számít index.hu |
Hídépítő Zrt. (A-Híd) | Apáthy Endre tulajdona | Apáthy vállalatait a szakirodalom „NER-kompatibilisnek” nevezi, rendszeresen nyer nagy állami projekteket (pl. Lánchíd-felújítás) alfahir.hu |
Összegzés
A Robinson híd megépítésén dolgozó konzorcium két, kimagasló állami megrendeléseiről ismert építőipari óriást fog össze. A projekt bevételei végső soron Mészáros Lőrinc és Paár Attila érdekeltségeit gyarapították, míg a hidat fizikailag felhúzó Hídépítő Zrt. szintén olyan vállalkozóhoz (Apáthy Endre) kötődik, aki több korábbi nagy értékű, közpénzből finanszírozott munkát nyert el. A kivitelezői struktúra tehát tipikusan „NER-barát” céghálót rajzol ki, amelyben a legnagyobb állami – vagy államilag támogatott – beruházások nyomán a kormányhoz közel álló üzletemberek jutnak jelentős közpénzekhez.