Sokan gondolják úgy, hogy minél több orvosi vizsgálaton vesznek részt, annál nagyobb biztonságban vannak. Idősebb korban azonban ez az elv már nem mindig igaz. A modern orvostudomány egyre inkább hangsúlyozza: 70 év felett bizonyos rutinvizsgálatok több kockázatot hordozhatnak, mint amennyi valódi előnyt nyújtanak. A cél ilyenkor már nem a mindenáron történő keresés, hanem az indokolt, személyre szabott egészségmegőrzés.
Az alábbiakban bemutatjuk azt az öt gyakori egészségügyi vizsgálatot, amelyet idősebb korban érdemes átgondoltabban, orvosi mérlegelés alapján alkalmazni.

A mellkasröntgen hosszú ideig alapvizsgálatnak számított, azonban panaszmentes, idősebb embereknél rutinszerű alkalmazása ma már nem indokolt.
A probléma nem maga a vizsgálat, hanem a felesleges ismétlés és a sugárterhelés, amely hosszú távon sejtkárosodást okozhat. Kutatások szerint 70 év felett a rutinszerű mellkasröntgen nem javítja a túlélést, viszont gyakran vezet téves riasztásokhoz és további, szükségtelen vizsgálatokhoz.
Biztonságosabb megoldás lehet a rendszeres tüdőhallgatás, oxigénszintmérés és klinikai megfigyelés, amelyek terhelés nélkül adnak értékes információt.
A teljes test CT látványos és sokak számára megnyugtatónak tűnő vizsgálat, de idősebb korban komoly kockázatot hordozhat. A CT nagy dózisú röntgensugárzással jár, amely egyetlen vizsgálat során akár több tucat hagyományos röntgen terhelésének felelhet meg.
Panaszmentes állapotban ez a vizsgálat nem szűrésre való, és gyakran vezet véletlen leletekhez, amelyek további beavatkozásokat, biopsziát vagy kezelést indíthatnak el teljesen indokolatlanul.
Időskorban a hangsúly a kevesebb, de célzott vizsgálaton van: labor, EKG és fizikális ellenőrzés általában elegendő, képalkotás pedig csak konkrét orvosi indok esetén szükséges.
A vastagbéltükrözés hatékony eszköz, de 70–75 év felett, ha a korábbi eredmények negatívak voltak, rutinszerű ismétlése már nem mindig indokolt.
A vizsgálat altatással, bél-előkészítéssel és kiszáradásveszéllyel jár, ami idősebb korban fokozott megterhelést jelenthet a szív, az agy és a keringés számára. Statisztikák szerint ebben az életkorban több szövődményt okozhat, mint amennyi betegséget időben felismer.
Kíméletes alternatíva lehet az éves székletvérteszt vagy széklettel végzett szűrés, amelyek pontosak és otthon is elvégezhetők.

A PSA-teszt sok férfinál a biztonság érzetét kelti, ugyanakkor idősebb korban gyakran félrevezető eredményeket ad. A PSA-szint az életkorral természetesen is emelkedhet, betegség nélkül is.
70 év felett a rutinszerű PSA-szűrés gyakran vezet téves riasztáshoz, majd felesleges biopsziához, gyógyszeres kezeléshez vagy akár műtéthez, ami jelentősen ronthatja az életminőséget.
A szakmai ajánlások szerint panaszmentesen a rendszeres PSA-szűrés már nem indokolt. A jobb megközelítés az éves urológiai kontroll, ahol a szakorvos tünetek alapján dönt a további lépésekről.
A terheléses EKG és a szívkatéterezés invazív vizsgálatok, amelyek beavatkozással és kockázattal járnak. Idősebb korban, panasz nélkül, ezek rutinszerű alkalmazása nem ajánlott.
A kontrasztanyag terhelheti a vesét, a katéterezés pedig fertőzéssel vagy vérzéssel járhat. Vizsgálatok szerint a tünetmentes szívkatéterezések többsége nem tár fel kóros eltérést, mégis gyakran vezet felesleges kezelésekhez.
Biztonságosabb megoldás a nyugalmi EKG, vérnyomásmérés és pulzuskontroll, amelyek beavatkozás nélkül adnak megfelelő képet a szív állapotáról.
